�sz volt. A f��t a v�rost nagyj�b�l a fel�n�l szelte kett�. E f��t ment�n a centrumban volt a t�rzshely�nk, egy hangulatos b�r f�lhom�llyal. A b�r k�zep�n egy nagy fekete zongora, a bej�rati ajt�val szemben a pult. Itt szinte minden este tal�lkoztunk a haverokkal estefel�. Megittunk egy-k�t s�rt, vagy k�l�t, kit�rgyaltuk a nap esem�nyeit. Besz�lgett�nk n�kr�l, meccsekr�l, n�ha cukkoltuk egym�st, mert majdnem mindegyik�nk m�s csapatnak drukkolt. Cipi �s P�ni nem tartozott az orsz�gos cimbor�im k�z�, de j� sr�cok voltak, b�rtam �ket.

     Ezen a bizonyos eml�kezetes est�n bel�ptem a b�rba. Cipi �s P�ni az egyik, pulthoz k�zeli asztaln�l �ltek, szok�s szerint s�r�ztek. �k egy csapatnak drukkoltak, pont annak, amelyik az �n csapatom nagy riv�lisa. Odamentem hozz�juk, kezet fogtunk, �s le�ltem az asztalukhoz. �n is rendeltem egy s�rt, �s bekapcsol�dtam a besz�lget�sbe. P�ni egy vil�gos sz�n�, majdnem feh�r b�rdzsekiben volt. Nagyon megtetszett, m�g soha nem l�ttam rajta. Nekem is nagy v�gyam volt egy olyan b�rdzseki, melynek az ujjain tizenk�t centi hossz� rojtok vannak, �s a h�t�n is, V alakban. �gy �reztem, egy ilyen b�rdzseki�rt b�rmi p�nzt megadn�k.

     - Mi van a csapatoddal, megint kikaptatok?- kezdte a cukkol�st Cipi.

- Milyen megint?- v�gtam r� v�dekez�en. – De el�tte hat meccset zsin�rban megnyert�nk.

- Bunda volt, a b�r� mindig nektek f�j.- mondta Cipi vigyorogva.

- Persze. Az�rt nem adt�k meg az egyenl�t� g�lt, meg a legjobb v�d�nket is az�rt �ll�tott�k ki, ugye?

- Az jogos volt.- t�rt �t vit�ra Cipi.

- Jogos volt, de m�g �gy is majdnem megnyert�k a meccset.- mondtam.

- Jaj m�r… soha nem lesz olyan csapatotok, amilyen nek�nk van.

- Olyan nem is kell. A t�bl�zaton m�gis m�g�tt�nk kullogtok.- mondtam, �s most �n vigyorogtam.

- Na j�l van, igyunk.- mondta Cipi, �s megh�ztuk a kors�kat. Azt�n abbahagytuk egym�s szek�l�s�t, m�s t�m�t v�lasztottunk.

     - Klassz a dzsekid. Hol vetted?- k�rdeztem P�nit�l.

- Nem vettem, van egy b�rd�szm�ves haverom, � csin�lta.- v�laszolta.

- Nem mondod?! Csin�lna nekem is, ha megk�rn�m?

- Persze.

- Szuper!- mondtam nagy �r�mmel. – Mennyi id� alatt lenne meg?

- Egy-k�t h�nap. Messze lakik, lenn vid�ken, de megoldhat�. L�tod, az eny�met is megcsin�lta.- mondta P�ni, �s fen�kig itta a s�rt.

- Nagyon j�. �s b�rmilyent csin�l?- k�rdeztem.

- Hogyne, amilyent k�rsz.

Hatalmas �r�m fogott el. Kezdtem rem�nykedni, hogy nagy v�gyam val�ra v�lik. Kar�csonyra biztos meglesz. Abban fogok m�g aludni is.

- Fel tudod venni vele a kapcsolatot?

- B�rmikor.- mondta P�ni. – Megvan a telefonsz�ma, �lland� kapcsolatban �llunk, hetente besz�l�nk.

- Besz�lj vele l�gy sz�ves, nekem is kell egy ilyen b�rdzseki.

- Ok�. Add meg a m�reteidet, a t�bbit b�zd r�m.

- J�l van.- v�laszoltam. – Holnap este lej�ssz?

- Aha, itt leszek.

- Kir�ly. Sz�lok n�v�remnek, m�rjen le. � szokott otthon a gyerekeinek ruh�kat varrni, tudja, mit hol kell m�rni egy dzsekihez. Holnap este hozom a m�reteket.

- Rendben.- nyugt�zta P�ni.

- Na, akkor erre iszunk.- fel�lltam, �s odamentem a pulthoz egy k�rt rendelni. Visszat�rve az asztalhoz, egy k�r�ssel fordultam P�nihoz.

- Megfoghatom?

- Nyugodtan.- v�laszolta. �tny�ltam a keskeny asztal felett, �s P�ni bal felkarj�n�l megtapintottam a dzsekit.

- Nagyon szuper. Milyen b�r ez?- k�rdeztem.

- Nem tudom.

- Finom anyag.- dics�rtem a dzsekit. – Kellemes a tapint�sa. Nem lehet ritka anyag, ez a tapint�s, ismer�s, mintha fogtam volna m�r ilyen anyagot.- t�n�dtem el.

- Nem tudom milyen anyag, de nem is �rdekel. J�l n�z ki, k�nyelmes, a t�bbi nem sz�m�t.- fejtette ki P�ni a v�lem�ny�t.

- H�t, ja. Akkor megdum�ltuk?- k�rdeztem.

- Meg h�t.

- De nekem kicsit m�sabb dzseki kellene.

- Milyen?

- Az ujjain legyenek tizenk�t centi hossz� rojtok, �s a h�t�n is, V alakban.

- Nem gond, olyan lesz.

- Isten vagy! Ha meglesz a dzsekim, ber�gatlak.

- Ok�.- mondta nevetve P�ni.

     Teltek-m�ltak a hetek, �tl�pt�nk a k�vetkez� h�napba, de a dzseki nem k�sz�lt. Kezdtem elbizonytalanodni. F�ltem, hogy az eg�szb�l semmi nem lesz. Kellemetlen �rz�s fogott el, de a rem�ny �lt bennem. B�rmikor �rdekl�dtem P�nin�l, mindig azt a v�laszt kaptam, hogy a sr�c m�g nem �llt neki. Gyomromban kudarc �z� �rz�s alakult ki.

     �tl�pt�nk az �j�vbe, a hetek peregtek, mint homok�r�ban a homokszemek. �rdekl�d�seim a dzseki ut�n, �s a r� kapott v�laszok a tavalyiakkal meg egyez�ek voltak. Mikor bek�sz�nt�tt a tavasz, m�r lemondtam az eg�szr�l. Elk�nyveltem magamban, hogy nem lesz rojtos b�rdzsekim. �gy valamelyest megk�nnyebb�ltem, k�z�mb�sen vettem tudom�sul a szomor� t�nyt.

     Egy sz�p tavaszi napon m�lab�san t�v�ztem otthon. Kopogtak. Kedvtelen�l, lust�n csoszogtam ajt�t nyitni. P�ni �llt az ajt�ban, vigyorogva, h�na alatt egy nagy rekl�mszatyor.

- Szevasz. H�t te?- �rdekl�dtem unottan.

- Erre j�rtam, gondoltam beugrok.- v�laszolta.

- Gyere be.- invit�ltam a v�ratlan vend�get.

- �, sietek, m�g ezer a dolog. Ezt neked hoztam.- mondta, kezembe nyomta a nagy rekl�mszatyrot, �s egy pillanat alatt elviharzott.

     Visszamentem a szob�ba, �s megn�ztem a szatyor tartalm�t. A l�tv�nyt�l K.O. lettem. Meg�rkezett a rojtos b�rdzseki, f�lig �r� vigyor �lt ki az arcomra. Lehuppantam az �l�garnit�r�ra, h�trad�ltem, �s csak vigyorogtam, mint �rit�k rohad�skor. �lemben tartottam a dzsekit, �s simogattam, tapogattam a finom anyagot, a t�k�letes munk�t. Percek teltek el, mire felfogtam az �r�mteli t�nyt. Fel�lltam, levettem a szabadid�ruha fels� r�sz�t, �gy gondoltam, ideje felpr�b�lni ezt az erekly�t.

     Sajnos az �r�mbe n�mi �r�m is vegy�lt. �szrevettem, hogy a dzseki bel�lr�l bund�val van b�lelve.

- Na ne…- mondtam lankad� kedvvel. Azt�n nem foglalkoztam vele, ez legyen a legnagyobb baj. V�gre megvan a dzseki, nem �rdekel a bunda, majd kiszedetem. Felpr�b�ltam, h�t nem tal�ltam szavakat. A dzseki t�k�letesen �llt rajtam, mintha r�m �nt�tt�k volna. Tal�n az�rt lett bund�s, mert �sszel rendeltem meg. Panaszt nem tehetek, nem is akarok, mert arr�l nem volt sz�, hogy bunda n�lk�l k�rem.

     M�g mindig a dzsekiben fesz�tve, fogtam a telefont, �s t�rcs�ztam. Min� v�letlen, van egy f�rfiszab� ismer�s�m, p�r utcasarokra lakik t�lem.

- Szevasz Petya, Maccs vagyok.

- Szevasz! Mi �js�g?- hallatszott a der�s hang a vonal m�sik v�g�r�l.

- Ha sz�pen megk�rlek, kiszedn�d a bund�t egy b�rdzsekib�l?

- Mikorra kell?- k�rdezte Petya.

- Tegnapra.- mondtam a hat�rozott v�laszt.

- J� p�nz�rt b�rmit.- j�tt a po�nos v�lasz.

- Mikor mehetek?

- Ma m�r ne. Holnap eb�d ut�n gyere �t.

- �r�k h�l�m �ld�zz�n, szevasz.- el�gedetten tettem le a kagyl�t.

     M�snap kora d�lut�n csod�s tavaszi nap volt. Kellemes meleg, ragyogott a Nap, �s �n is ragyogtam a boldogs�gt�l. Egy ilyen eml�kezetes esem�nyhez ilyen sz�p nap duk�l.

     Petya dolgoz�szob�j�ban er�s ruhaillat volt, mi m�s lenne. Helyet foglaltam a kanap�n, a szab� a megszokott, �t�tt-kopott sz�k�n �lt. �l�be vette a dzsekimet, kiford�totta, �s nagy szak�rtelemmel neki�llt az �lt�sek bont�s�hoz. Lassan, prec�zen dolgozott, munk�j�val mindenki meg volt el�gedve. Pety�val ritk�n tal�lkoztam. Besz�lgett�nk munk�r�l, csal�dr�l, egy�b komoly t�m�kr�l. Elmes�lte, hogy ki sem l�tszik a munk�b�l. Engem ismerets�g�nkre val� tekintettel fogadott soron k�v�l, am�gy csak k�t h�t m�lva tudta volna v�llalni a b�rdzsekimet. Megk�sz�ntem neki, �s meg�g�rtem, hogy h�l�m nem marad el.

     Nagyon v�rtam, hogy v�gezzen, de �gy �reztem, soha nem k�sz�l el a bunda kiszed�s�vel. J� volt, hogy besz�lgett�nk, �gy nem gondoltam �lland�an a dzsekire, de n�ha �tvillant az agyamon a t�relmetlen k�rd�s: „- Mikor lesz m�r k�sz?!”- de ezt a k�rd�st nem tettem fel neki, egy szavam nem lehet, hisz soron k�v�l fogadott. K�t h�t v�rakoz�st nem b�rtam volna ki.

     Csaknem egy �r�ba telt, mire v�gzett. Tal�n a besz�lget�s miatt kicsit lassabban haladt a megszokottn�l. Mikor a legutols� �lt�s is megadta mag�t, egy mozdulattal elv�lasztotta a bund�t a finom b�rt�l. Nem mindennapi l�tv�ny t�rult a szem�nk el�. Az eg�sz vil�gosbarna b�r �ssze volt firk�lva. A jobb k�zen hossz�ban „Julik�m szeretlek”, a h�t�n, pontosabban a kiford�tott b�r mell�n p�lmafa, alatta „Texas”, a has t�j�kon „�hes” felirat, a bal felkaron meg egy cinkosan mosolyg�, meztelen n�.

- Mi ez a sok irka-firka?!- k�rdeztem indulatosan.

- Ez nem firk�l�s.- mondta Petya. Hangj�ban f�lelem volt.

- H�t mi?!

- Tetov�l�sok.

- Mi van?!

- Emberb�r… Emberi b�rb�l k�sz�lt a dzsekid.- Petya hangja remegett. �klendezni kezdett, �s leh�nyta a dzsekimet.

- Az nem lehet…- dadogtam. Azt�n t�bbre nem voltam k�pes. Sz�lni akartam, de egy hang nem j�tt ki a torkomon. Csak t�togtam, leveg� ut�n kapkodtam. Eszembe jutott az a bizonyos �szi este, mikor meg�rintettem P�ni dzsekij�t. Most m�r tudom mi�rt volt olyan ismer�s az az anyag, az a tapint�s. Vajon az � dzsekije is bund�s…?

                                                   V�GE.

                                             Edwin Chat

                                              2007.03.21.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� 1 hozz�sz�l�s

2011.01.03. 17:30 kuzmajulianna Kedves Edwin! L�jtosabb �r�s mint amit eddig olvastam t�led,v�rtam a v�g�re a nagy durran�st. Volt,de nem sz�lt akkor�t mint szokott,na nem mintha v�gig szerettem volna olvasni a dzseki anyag�nak kik�sz�t�s�t. Azt is l�tom hogy ez egy r�gebbi �r�sod. �dv:Juli V�lasz: Kedves Julianna! Nem egyform�k az �r�saim. Van, amelyik "l�jtosabb", van, amelyik durv�bb. K�sz�n�m, hogy elolvastad. �dv: Edwin.