Valamikor a nyolcvanas �vekben…

     �tven �ves volt, de kin�zett legal�bb hetvennek. Alacsony, v�konydong�j� f�rfi, akin l�tszik, hogy megviselte az �let. Senkije nem volt, m�g bar�tai sem. A vend�gek, kuncsaftok is csak annyit besz�ltek vele, amennyit musz�j volt, se t�bbet, se kevesebbet. Munk�j�t mindig becs�lettel v�gezte, de groteszk, korav�n k�lseje miatt egyed�l volt. Mag�nyosan tengette sanyar� �let�t, remete �letet �lt. Fent lakott a dombtet�n, a v�ros sz�l�n, ahov� szinte m�r a mad�r se j�r. Egy szolg�lati kis h�zik�ban, melynek k�lts�geit a v�rosi tan�cs fizette. Az �reg, h�vjuk Jan� b�csinak, k�zalkalmazott volt egy bizarr munkater�leten.

     A dombtet�n a kis h�zt�l p�r m�terre volt egy sufni, f�b�l �sszet�kolva, tal�n egy j�k�p� sz�l el is vitte volna. A sufni furcs�n volt berendezve. Egy nagy v�g�asztal, �sth�zak, a falon k�l�nb�z� m�ret� k�sek, b�rdok, f�r�szek l�gtak. A leveg� �porodott, �s b�d�s volt, mintha enyhe d�g, vagy hullaszagot lehetett volna �rezni. Az �reg Jan�t ez nem zavarta, m�r �szre sem vette, hozz�szokott a hossz� �vek alatt. Mindig volt k�t malaca, �ltal�ban �v v�ge fel� szokta lev�gni �ket. A h�z m�g�tt volt kukoricat�bla, de soha nem volt el�g a term�s, hogy a malacokat v�g�sig etetni tudja bel�le. A malacokat mindig egyed�l v�gta le. Egy sz�gbel�v� pisztollyal fejbe l�tte �ket, ut�na lesz�rta szeg�ny p�r�kat, �s j�hetett a szok�sos diszn�v�g�si tort�ra. Mivel h�t�szekr�nye nem volt, a szalonn�kat, h�sokat bes�zta, amit kellett felf�st�lt.

     Tombolt a ny�r, a kukorica nem volt be�rve, a tavalyi term�s pedig v�szesen fogyott. �gy szokott j�rni minden �vben. P�r �ve tal�lta ki, mivel tudn� etetni a malacokat kukorica�r�sig. A Nap m�r igencsak lenyugv�ban volt, tudta, hogy ma m�r senki nem fog j�nni, els�t�lt a bej�ratig, �s becsukta a nagy k�tsz�rnyas vaskaput. Visszaballagott csenev�sz kis birtok�ra, bement a sufniba. Az �s�t, lap�tot v�ll�ra vette, �s elindult kukoricap�tl�t szerezni. P�r perc gyalogl�s ut�n oda�rt egy halomhoz. Lerakta a lap�tot, �s neki�llt a p�r �r�s �jszakai m�szaknak. �sni kezdett.

     Jan� malacai sz�pen h�ztak, most j�l lakva, csendesen aludtak az �lban, az �reg meg ser�nyen dolgozott a sufniban. Az �sth�zakban pattogott a t�z, a kond�rokban rotyogott a v�z. Eredm�nyes volt a beszerz� �t. Kezdett f�radni, de tov�bbra is szorgalmasan dolgozott, fej�r�l patakokban �ml�tt az izzadts�g. A b�rd �s a f�r�sz felv�ltva szorgoskodott kez�ben. Kegyetlen dolog, amit csin�l, de a sz�ks�g nagy �r, a nincs meg m�g nagyobb. Ebb�l a diszn�etet�sb�l egy kis mell�kj�vedelme is sz�rmazott. A haszn�lhat� ruh�kat kimosta, kivasalta. Az �kszereket, ha voltak, megtiszt�totta, �s a piacon, vagy a szomsz�d falu piac�n el tudta adni valami kof�nak. Ha �jszak�zott, gyorsnak kellett lennie, reggelre el kellett k�sz�lnie mindennel, a nyomokat elt�ntetni, a f�tt emberh�s szag�t kiszell�ztetni. Az �stben rotyog� eledelt s�r�n kevergette, hogy le ne �gjen, m�r a szag miatt. N�ha megk�stolta, s�t, volt m�r olyan is, hogy megreggelizett bel�le. A comb �s a teny�r �zlett neki a legjobban. Nem v�logatott, mindegy volt, hogy f�rfi vagy n�, feln�tt vagy gyerek, id�s vagy fiatal hull�t �s ki. A malacok mindent megesznek, csak meg kell f�zni. Az �s�s k�nnyen ment, laza, puha volt az �j s�rok f�ldje. Ha fiatal, sz�p n�t tal�lt, bevitte a sufniba, �s miel�tt feldarabolta volna a f�z�shez, szeretkezett vele. A ritu�l�k el�tt mindig im�dkozott, bocs�nat�rt esedezett Istenhez, mert � ezt a dolgot nem �nsz�nt�b�l csin�lja, hanem r� van k�nyszer�lve, �s tudta, hogy gyarl� lelke pokolra fog jutni.

     A v�g�asztalt k�rbef�gg�ny�zte, nehogy �sszefr�csk�lje a falakat trancs�roz�skor. A fejet, �s a v�gtagokat lef�r�szelte, a t�rzset h�rom-n�gyfel� v�gva, �pp hogy be szokott f�rni a kond�rba, ez�rt dolgozott k�t �sth�zzal. Addig f�zte, m�g a h�s kezdett lev�lni a csontr�l. Majd vasvill�val m�anyag l�d�ba rakta, �gy �nt�tte a diszn�k el�, �s a vizet is, amiben a hull�k f�ttek. A csontokat kis darabokra t�rte, �s ledar�lta a kukoricadar�l�n. A csontdar�t elsz�rta a temet�ben l�v� murv�s utakon. Ebb�l lett is bonyodalom. K�t- h�rom k�bor kutya n�ha bet�vedt a temet�be, �s meg�rezt�k a csont szag�t. Szagl�szni, kaparni kezdt�k az utat, pr�b�ltak egy-egy csontdarabk�t megkaparintani, felfalni. Sz�mukra gusztusos, �nycsikland� volt ez a szag. Jan� ilyenkor a gerebly�vel hadon�szva, kiab�lva rohant a kuty�k fel�, hogy elkergesse �ket. Mikor a kuty�k elmenek�ltek, elgerebly�zte a felkapart murv�t. Szerencs�je volt, mert a kuty�k mindig este j�ttek. Am�g emberek j�rtak-keltek napk�zben, a h�rom korcs nem mert a temet�be mer�szkedni. Jan� nyugodt volt, de lelke m�ly�n benne volt a f�lelem, hogy egyszer a girhes d�g�k miatt fog lebukni.

                                                             2.

     A Marton csal�d �nneps�gre k�sz�l�d�tt. Egyetlen sz�l�tt fi�k bet�lt�tte a tizenhetedik �let�v�t. A fi�, ifjabb Marton Andr�s egy messzi iskol�ban tanult. Szerencs�je volt, hogy itthon t�lthette sz�let�snapj�t, nem a h�v�s, s�t�t, b�rt�n jelleg� koll�giumban. �llatorvosnak tanult, j� tanul� volt, testileg, szellemileg sz�pen fejl�d�tt. Tizenh�t �ves kor�ra m�r olyan magas volt, mint az apja, �s s�lyra is csak p�r kil�val maradt alatta. Viszont volt egy nagyon rossz tulajdons�ga. N�ha �jjelente kij�rt a baromfiudvarba, �s egy ty�knak mindig kisz�vta a v�r�t. Ezt az iskol�ban is szokta csin�lni, mikor szakmai gyakorlaton vannak a gazdas�gban. Mindig �jszaka csin�lta, nagyon vigy�zott, hogy soha senki meg ne l�ssa. Ha lebukik, az iskol�b�l biztos kir�gj�k, �s tal�n m�g gy�gykezel�s al� is helyezn�k. V�rszomja nem volt v�szes, nem csin�lta minden �ldott nap, csak h�rom-n�gyhetente, akkor is csak egy sz�rnyas b�nta tett�t. De most itt van a sz�let�snapja, �s tudta, hogy ebb�l az alkalomb�l meglepi mag�t egy kis baromfiv�rrel.

     Az iskol�ban hetente v�ltozott a tan�t�si rend. P�ros h�ten elm�letet tanultak, p�ratlan h�ten, szakmai gyakorlaton voltak a gazdas�gban, ahova busz sz�ll�totta a di�kokat. L�, marha, kecske, birka, sz�rnyasok, �s p�r kutya �llt a tanul�k rendelkez�s�re. A gazdas�gban m�k�d�tt �jszakai �gyelet is, melyet a tanul�k l�ttak el. Andr�sra havonta egy �gyelet jutott m�sodmag�val. Ilyenkor tudott h�dolni szenved�ly�nek. T�rs�nak sz�lt, hogy elmegy j�r�r�zni, k�rbej�rja a telepet, megn�zi az �lakat. �gy is tett, de mikor a baromfiudvarhoz �rt, ahova a ty�kok voltak bez�rva, kinyitotta az �lajt�t, �s elkapott egy tehetetlen pr�d�t. Az �lajt�t visszacsukta, elment az �l m�g�, �s kezd�d�tt a kegyetlen ritu�l�. A ty�kot jobb h�na al� szor�tva tartotta, bal kez�vel fogta a sz�rnyas fej�t, �s a szabadon maradt nyakon, er�s, marcangol� harap�ssal meg�lte az �llatot. �nk�v�leti �llapotban sz�vta a v�rt. Sz�j�t �lland�an a sz�tmarcangolt �t��ren tartotta, ruh�ja nehogy v�res legyen. P�r percig tartott az eg�sz. Mikor v�gzett, a tetemet eldobta az �l m�g�tt. Megt�r�lte sz�j�t, kez�t, majd visszas�t�lt az �gyeleti szob�hoz. Sz�lt t�rs�nak, hogy minden rendben van az �lak k�r�l. Nem f�lt a lebuk�st�l, mert a d�gl�tt ty�kot meg szokt�k tal�lni, de mindenki azt hitte, hogy nyest, meny�t, vagy valami nagyobb patk�ny v�gzett a baromfival. Soha senkinek esz�be nem jutott volna, hogy egy tanul� m�ve ez az �ld�kl�s.

     A fi�, �s apja ott �lt az �nnepi asztaln�l. Az apa nem volt valami j� b�rben, m�r �vek �ta gyomorfek�llyel k�szk�d�tt. Kor�bbi isz�koss�g�nak k�sz�nheti betegs�g�t. Akkor hagyta abba az iv�st, mikor az asszony d�nt�s el� �ll�totta:- V�lassz, vagy �n, vagy az ital!   Megijedt az �reg, nem akarta sz�p feles�g�t elvesz�teni. Orvosa is �r�lt, hogy az �reg abbahagyta az iv�st, azt hitte az orvosi lelki fr�ccs�k haszn�ltak.

     Az asszony behozta a sz�let�snapi tort�t. H�feh�r volt a sok tejsz�nhabt�l. Tizenh�t sz�l gyertya d�sz�tette, �s a k�zep�n egy fekete �lt�ny�s diplomata marcip�nfigura �llt. Felk�sz�nt�tt�k a fi�t, majd k�vetkezett az aj�nd�k. A sz�l�k egy sz�pen becsomagolt, nagy lapos dobozt adtak �t az �nnepeltnek. Andr�s izgatottan bontotta ki, �s nem hitt a szem�nek. A doboz tartalma egy s�t�tk�k franciab�rsony �lt�ny, egy h�feh�r selyeming, �s egy szint�n franciab�rsony anyag�, fekete csokornyakkend� volt. Andr�s boldogan ugrott sz�lei nyak�ba, �tkarolta mindkett�t, �s cs�kokkal fejezte ki h�l�j�t, k�sz�net�t.

     Az �nneps�gnek az apa gyomra vetett v�get. Rosszul lett, le kellett fektetni, nem sokon m�lt, hogy orvost kelljen h�vni. Mikor v�gre minden rendbe j�tt, m�r k�s�re j�rt. A sz�l�k visszavonultak a h�l�szob�ba. A fi� sz�lt, hogy kimegy egy kicsit leveg�zni.

     Le�lt a h�z el�tti padra, �s a csillagokat n�zte. Agg�dott apj��rt. Mikor l�tta, hogy sz�lei szob�j�ban m�r a t�v� sem vil�g�t, odas�t�lt a baromfi �lhoz, �s sz�let�snapja alkalm�b�l egy poh�r pezsg� helyett ivott egy ty�knyi v�rt.

     Szob�j�ban Andr�s v�llf�ra tette a selyeminget, az �lt�nyt, �s a csokornyakkend�t. Rejtekhely�r�l el�vette legf�ltettebb kincs�t, a bet�tk�nyvet, �s betette a zak� bels� zseb�be. �gy m�r egy�tt volt a sz�m�ra k�t leg�rt�kesebb dolog, az �lt�ny, �s a bet�tk�nyv. M�g nem rakta be a szekr�nybe, elter�tette az �gyon, csillog� szemekkel n�zte, simogatta a finom, tiszta anyagot. Mosolygott, de azt�n szomor�an gondolt arra, hogy nemsok�ra v�ge a vak�ci�nak, �s vissza kell menni a koll�giumba. Az �lt�nyt itthon hagyja, majd csak ballag�sra veszi fel. Nem vit�s, � lesz a legszebb. Ilyen gy�ny�r� �lt�nyben nem neh�z.

                                                            3.

                                      2 H�NAPPAL K�S�BB...

     Az �reg Jan�nak nem volt szerencs�je, kukoric�j�t cs�ny�n elvert�k a j�ges�k. �jabb s�rrabl�shoz k�sz�l�d�tt. Megv�rta, m�g lesz�ll a sz�rk�let, �s m�r a megszokott szersz�maival, az �s�val, lap�ttal odas�t�lt ahhoz a s�rhoz, amibe aznap temettek egy f�rfit. A szersz�mokat letette a f�ldre, majd sz�pen, rendesen elkezdte leszedni a s�rr�l a vir�gokat, koszor�kat. Mikor ezzel v�gzett, a szabadd� v�lt fejf�n elolvasta a feliratot:- Itt nyugszik id�sebb Marton Andr�s. �lt 57 �vet. B�ke poraira.

- Ej-ej kom�m, rem�lem nem kapnak t�led alkoholm�rgez�st a malack�im.- g�nyol�dott, �s nevetett ostoba, gyal�zatos po�nj�n.

     A holttestet bevitte a sufniba, majd visszament a s�rhoz, �s betemette. A vir�gokat, koszor�kat igyekezett nagyj�b�l �gy visszarendezni, ahogy voltak. Visszat�rve a sufniba, felkapcsolta a villanyt, �s a l�legzete elakadt. Az �reg Marton csodasz�p franciab�rsony �lt�nybe volt fel�lt�ztetve.

- Ez nem lehet igaz... gy�ny�r�... Ezt legal�bb k�t-h�romhavi b�remnek megfelel� �sszeg�rt el tudom adni.- �mult az �reg s�rrabl�.

     Boldogan, f�ty�r�szve �llt neki a hulla vetk�ztet�s�nek. Meg�rezte, hogy a zak� bels� zseb�ben van valami. Beleny�lt, tapint�s�val �rezte, hogy egy kem�ny pap�rdarab. Biztos olyan kartonpap�r, amit �j ruh�k nyak�ba, ujj�ba, zseb�be, derek�ba szoktak tenni, gombost�vel odat�zve. Ki sem vette megn�zni, bent hagyta a bels� zsebben.

- Csak nem fogok kizsebelni egy halottat?- mondta, �s j�t nevetett �zl�stelen vicc�n.

     Nagy rutinja volt, percek alatt levetk�ztette az �reg Martont. N�zte az �lt�nyt. Csodasz�p, tiszta, puha, ki sem kell mosni, egy vasal�s el�g neki. Kivasalta, v�llf�ra tette, �s kirakta a sufni el� szell�zni.

     Visszament a holttesthez, imm�r kez�ben a k�ssel, b�rddal, f�r�sszel. Legel�sz�r a v�gtagokat v�gta le. A hull�ban dolgoztak a b�lg�zok, �s szellentett egyet.

- �gy, sz�val szarsz r�m?! Ez�rt a fejedet veszem.- �s most hatalmasat nevetett �cska po�nj�n. Majd a nevet�st hirtelen abbahagyva, teljes er�vel les�jtott a b�rddal. A fej azonnal elv�lt a testt�l, �s a padl�n koppanva gurult egy-k�t m�tert. Jan� nem foglalkozott a fejjel, neki�llt a test feln�gyel�s�nek. Ez m�r kicsit hosszabb id�t vett ig�nybe, de elk�sz�lt. A testr�szeket a fejjel egy�tt betette az �st�kben forr� v�zbe, majd neki�llt a m�sz�rsz�k feltakar�t�s�hoz.

Reggel az �lt�nyt berakta egy dobozba, �s elindult a piacra. - Ez azt�n a f�nyerem�ny! Ak�r negyed�vi b�remet is megkapom �rte. M�g p�r ilyen hulla, �s nyugd�jba vonulhatok.- gondolta Jan�. Az �reg Martonon nem voltak �kszerek, m�g jegygy�r� sem. De kit �rdekel, itt van ez a sz�p �lt�ny. Sietett, alig v�rta, hogy az �lt�nyt p�nzre v�lthassa. Azt�n �r�me hamar elm�lt. Itt a helyi piacon nem adhatja el, hamar lebukna. M�g valaki felismeri az �lt�nyt, el�g ritka darab, k�nnyen szemet sz�r. �gy h�t p�nze nem l�v�n, gyalog indult el a szomsz�d v�ros piac�ra.

     Ny�zott volt az �jszakai m�szakt�l, alig aludt valamit. Sajgott minden porcik�ja, szemh�jai mintha s�lyos, rozsd�s vaskapuk lettek volna, alig b�rta nyitva tartani. Tudta, hogy p�r �ra m�lva sz�p summa lesz a zseb�ben, ez adott neki er�t, ez seg�tett, hogy diadalmaskodjon f�radts�ga felett.

     H�romnegyed �ra m�lva el�rte a f�utat. �tgyalogolt rajta, �s a f�k �rny�k�ban megpihent. Gondolatai a p�nzzel j�tszadoztak, azon eszelt, hogy mit vegyen rajta. El�sz�r is a pecseny�sn�l megreggelizik, �s iszik egy-k�t s�rt. Azt�n vesz takarm�nyt a malacoknak, a t�bbi p�nzt beteszi egy bet�tk�nyvbe. �s tal�n felhagy a s�rrabl�ssal, ez a p�nz t�n seg�t egyenesbe j�nni. Ha haza�r, elmegy Andor aty�hoz meggy�nni b�neit. Igen, ez lesz a leg�sszer�bb, amit tehet. Az �j �let gondolata �j er�t adott neki. J� h�sz perces pihen� ut�n, m�g mindig f�radtan, de m�r vid�man, rend�letlen�l folytatta �tj�t. A f�ld�t, amelyen haladt, a f��ttal p�rhuzamos volt. A k�t utat hossz�, hasztalan ny�rfasor, �ssze-vissza n�tt bokrok v�lasztott�k el egym�st�l. A f�ld�tt�l jobb k�z fel�l voltak a f�k, bokrok, azon t�l a f��t. Balk�z fel�l hatalmas kukoricat�bla, csenev�sz, kifejletlen sz�lak tenger�vel. J� f�l�ra gyalogl�s ut�n el�rt egy �jabb f�utat. Ezen is �tgyalogolva m�r nem volt messze a piac.

     Megl�tta az els� h�zakat. Megk�nnyebb�lt, nemsok�ra c�lhoz �r. Az �ton senki nem j�rt, ilyenkor mindenki a piacon van. Egy-k�t kertes h�zn�l l�v� kutya ugatta meg, de ezenk�v�l semmi k�l�n�s nem t�rt�nt. A piachoz k�zeledve egyre nagyobb lett a t�meg, egyre t�bb ember j�tt-ment k�r�l�tte. Kicsit k�nyelmetlen�l �rezte mag�t, elszokott az emberekt�l, furcsa volt neki a t�meg.

     A piac elej�n az els� �rus fakanalakat, hagymav�g� deszk�kat, ev�eszk�z�ket �rult. A k�vetkez� l�basokat, ed�nyeket, mer�kanalakat. Ut�na volt cukros b�csi, mindenf�le cukork�val, s�tem�nnyel. Ruha�rus, aki csak b�rsony, �s sz�vetnadr�gokat �rult. Kazett�s, mindenf�le zen�vel, rengeteg �rus, rengeteg port�k�val. Volt takarm�nyos, j�t�kos, iv�, pecseny�s, cip��rus, �ngy�jt�s �s t�zk�ves, z�lds�ges, voltak h�zi�llatok, naposcsibe, csirke, ny�l, galamb, malac, kiskutya.

     Jan� ment, tolakodott az embert�megben, kereste a megfelel� �rust. Min�l beljebb �rt a piacon, ann�l er�sebben �rezte a pecseny�st�l sz�lling�z� finom, gusztusos illatot. S�lt hal, �s s�ltkolb�sz illata terjengett a leveg�ben. Ezt meg�rezve, sz�j�ban �sszefutott a ny�l. Nyelv�vel csettintett, �s nagyot nyelt. P�r perces k�zdelmes tolakod�s ut�n megl�tott egy s�trat. Ez az, ezt kereste. Kicsit n�zel�d�tt az �ruk k�z�tt, mert egy k�z�pkor� h�zasp�r f�rfi tagja �pp egy zak�t pr�b�lt. R�vid huzavona ut�n �gy d�nt�ttek, hogy nem veszik meg, �s tov�bb �lltak.

     Jan� k�rben�zett. L�tta, hogy senki vev�f�le nincs a stand k�r�l, megsz�l�totta az �rust.

- J� napot! Vesz is, vagy csak elad?

- Att�l f�gg, mir�l van sz�.- v�laszolt az er�sen molett n�.

- Egy �lt�nyt hoztam.

- Dr�ga uram, milli� �lt�ny�m van, de nem nagyon veszik. �r�l�k, ha nem maradnak a nyakamon.

- Gondolja meg j� asszony, tal�n �rdemes lenne megn�zni.

- J�jj�n be a pr�baf�lk�be.- v�laszolt unottan a k�v�r n�. A ponyvas�tor egyik sarka pokr�ccal volt elv�lasztva, ez volt a pr�baf�lke. Jan� bel�pett a pokr�c m�g�, a dobozt letette a sz�kre. Az �rus k�v�l maradt, de egy kis ny�l�son �t figyelte, mi lehet a doboz tartalma. Jan� kibontotta a csomagot, �s kivette a v�llf�ra akasztott �lt�nyt, selyemingest�l, csokornyakkend�st�l. A kofa csak �mult.

- Ezt honnan szedte j�ember???- majd v�laszt sem v�rva folytatta. - Gy�ny�r� sz�p, mit k�r �rte?

Az �reg agya elkezdett j�rni. Magas �rat kell mondani, egy piaci �rus tuti, hogy alkudni fog.

- H�szezer forint.

- Ember! T�nkre akar tenni? Mib�l van ez, aranyb�l?

- H�lgyem, elvihetem m�shov� is eladni.

- V�...v�...v�rjon...megegyez�nk.- bizonytalanodott el az �rus. - Azt hiszem, tizenk�tezer forintot tudok �rte adni.

Jan� nem v�laszolt, az �lt�nyt elkezdte visszatenni a dobozba. A kofa beleny�lt k�t�nye zseb�be, el�vett egy k�teg pap�rp�nzt, �s vill�mgyorsan lesz�molt tizen�tezer forintot.

- Tizen�tezer forint. �gy rendben vagyunk?

- H���t... ha m�g adna egy sz�p �j zak�t, r�szemr�l �ll az �zlet.

- V�lasszon.- mondta s�rt�d�tten az �rus. Jan� egy barna b�rsonyzak�t v�lasztott. �gy gondolta, hogy ez megy sz�rke nadr�gj�hoz. Elk�sz�nt a dagadt n�t�l, �s elindult a pecseny�shez.

     �j barna zak�j�t felvette. �gy fesz�tett a t�megben, mint l�gy a szarostragacson. A pecseny�sn�l s�ltkolb�szt evett must�rral, keny�rrel, �s megivott mell� k�t kors� s�rt. Teljesen el�gedett volt mag�val. Utols� �tja a takarm�nyoshoz vitte. Vett t�z m�zsa kukoric�t, amit a megbesz�lt id�re h�zhoz sz�ll�tanak.

     Megk�nnyebb�lt, mikor ki�rt a piacr�l, elt�nt az embert�meg. Boldog volt, minden siker�lt, amit eltervezett. Van p�nz, evett, ivott, van takarm�ny. A reggeli gyalogl�s pihen�j�ben kigondolt tervekhez tartotta mag�t, elindult a post�ra, hogy bet�tk�nyvet nyisson a p�nz�nek.

     A j�rd�n kevesen j�ttek- mentek, a v�ros nagy r�sze a piacon volt. Elhaladt p�r kertes h�z, �zlet mellett, mire a post�hoz �rt. Nagy, r�gi, s�rga �p�let, mint a vas�t�llom�sok �p�letei. Bel�pett. A post�n n�gy ablak volt, mindegyikn�l v�rt valaki. Az els�n�l csomagot lehetett feladni, a m�sodikn�l leveleket, a harmadikn�l csekkbefizet�s, a negyedikn�l foly�sz�ml�k, bet�tek. Oda �llt az utols� ablakn�l v�rakoz� sor v�g�re, �s t�relmesen v�rt. Nyolc-t�z perc ut�n ker�lt r� a sor.

- Cs�kolom, bet�tk�nyvet szeretn�k nyitni.- sz�lt be az ablakon Jan�. A fiatal, sz�p n� elk�rte a szem�lyi igazolv�nyt, kit�lt�tte a pap�rokat, �s a bet�tk�nyvet.

- N�vre sz�l�an, vagy bemutat�sra k�ri?- k�rdezte a csinibaba. Sz�p hangja csilingelt.

- Nincs senkim aranyosk�m, j� lesz bemutat�sra.- v�laszolt Jan�.

- �s mennyi p�nzt szeretne most betenni?- k�rdezte a kellemes hang.

- Tizenn�gyezer forintot.- mosolygott az �reg.

     Kil�pett a post�r�l, ment p�r l�p�st, majd meg�llt. N�zte a bet�tk�nyvet, megpuszilta, �s betette �jonnan szerzett zak�ja bels� zseb�be. Elindult a buszmeg�ll�hoz. Ilyen eredm�nyes nap ut�n megengedheti mag�nak azt a luxust, hogy busszal menjen haza.

                                                           4.

     Ifjabb Marton Andr�snak �pp gyakorlati hete volt, a gazdas�gban dolgozott. A sz�rnyas �llatoknak adtak be valami nyavalya elleni v�d�olt�st. Munk�j�b�l az �jszakai �gyeletes z�kkentette ki.

- Andr�s, gyere! Vissza kell menned az iskol�ba most azonnal. Az igazgat� �r h�vat.- Andr�s meglep�d�tt, de r�gt�n indult. K�rdezte, hogy mi�rt h�vatj�k, de az �gyeletes nem tudta, az igazgat� semmit nem mondott. Andr�s csak az iskol�val, tanul�ssal kapcsolatos dolgokra tudott gondolni.

     P�r perc beletelt, mire oda�rtek a gazdas�g bej�rat�hoz, ahol az �gyeletes h�zik� �llt. Addig is besz�lgettek, tal�lgatt�k, mi�rt h�vatja az igazgat�, de tutti tippje egyik�knek sem volt.

     Az �gyeletes �p�letn�l Andr�st m�r v�rta gyakorlati oktat�ja, egy k�z�pkor� �llatorvos. Az igazgat� neki sem �rulta el, mi�rt h�vatja a fi�t. Mikor a k�t fi� oda�rt, az �llatorvos Andr�shoz fordult.

- Fiam, a busz visszavisz az iskol�ba, az igazgat� �r akar besz�lni veled. Nem tudom, mit akar, nekem sem �rulta el. Menj, siess!

- Sietek doktor �r, �s k�sz�n�m.- v�laszolt Andr�s, majd odasietett a buszhoz. Felsz�llt r�, �s elindultak.

     Andr�s az iskola folyos�j�n l�pdelt, l�ptei visszhangoztak a hossz�, s�t�t folyos�n. Arra gondolt, mi t�rt�nhetett. Sok vari�ci� nincs, vagy dics�retet kap, vagy leszid�st. Oda�rt az igazgat� irod�j�hoz. P�r pillanatig n�zte az ajt�t, majd nagyot nyelt, �s bekopogott.

- Tess�k!- hallatszott bentr�l. A fi� bel�pett, becsukta maga m�g�tt az ajt�t, �s meg�llt.

- Tiszteletem igazgat� �r.- k�sz�nt illedelmesen.

- �dv�zl�m Andr�s. J�jj�n, k�rem, foglaljon helyet.- invit�lta az igazgat�. Andr�s �szrevette, hogy valami nincs rendben. A diri nem szokott ilyen bizalmas lenni, tanul�t soha nem k�n�l hellyel. Odal�pett az �r�asztal el�, k�zben n�zte az igazgat�t. Nem tudta mire v�lni a dolgot, de le�lt.

- K�r egy kis konyakot?- k�rdezte a diri.

- K�sz�n�m, nem �lek vele.

Az igazgat� s�hajtott egyet, �s elkezdte mond�k�j�t.

- Andr�s, nagyon j�l tudja, mik a szab�lyok int�zm�ny�nkben. Ha valaki b�rmif�le levelet kap, el kell olvasnom, iskol�nk j� h�r�nek meg�rz�se �rdek�ben.

- Igen igazgat� �r, tudom.- felelt halkan a fi�. Kezdte �rezni, hogy valami baj van.

- Nos, az �desanyja �rt, de nem is tudom, hogy mondjam... Reggelizett m�r Andr�s?

- Igen igazgat� �r, reggeliztem.

- K�rem, igyon velem egy konyakot. J�t fog tenni, higgye el.- Andr�s tenyere izzadni kezdett. Nem sz�lt, n�m�n n�zte az igazgat�t, �s b�lintott, hogy rendben van. A diri fel�llt, odament a b�rszekr�nyhez. Kivett egy �veg konyakot, k�t poharat, �s visszament az �r�asztalhoz. Letette a poharakat. T�lt�tt, ittak. Vissza�lt az �r�asztal m�g�, �s folytatta.

- Az �desanyja �rt. Nem nagyon tudok mit mondani, nagyon neh�z. Itt a lev�l, olvassa el. Legyen er�s.- �tny�jtotta a levelet Andr�snak, h�trad�lt a sz�kben, �s figyelte a fi�t. Andr�s kivette a bor�t�kb�l a levelet, �s olvasni kezdett.

 " Dr�ga Kisfiam!

     Nem tudom, hogy kezdjem, hogy mondjam el. M�g most is remegek, �s s�rok. �desap�d meghalt. Tudod, m�r r�g�ta beteg volt, a gyomorfek�ly vitte el. Iszony� neh�z napokat �lek �t, tudom, t�ged is meg fog viselni. De sajnos nincs mit tenni, ezt a szomor� t�nyt el kell fogadni, ezzel kell tov�bb �ln�nk. Ap�d �s �n igyekezt�nk neked mindent megadni, magunkra nem nagyon k�lt�tt�nk. Azt akartuk, hogy neked jobb sorod legyen att�l, mint amilyen nek�nk jutott. Ez�rt sajnos m�g egy rossz h�rt kell k�z�ln�m, de rem�lem nem haragszol meg �rte. Ap�dnak nem nagyon voltak �lt�nyei, ez�rt abban az �lt�nyben temett�k el, amit t�l�nk kapt�l sz�let�snapodra. Meg�rtem, ha haragszol ez�rt, de �g�rem kapsz egy m�sikat, egy ugyanolyant. Pr�b�ld t�ltenni magad ezen a m�rhetetlen f�jdalmon, �s nagyon vigy�zz magadra.

                              Sokszor cs�kol: �desany�d."

Andr�s elejtette a levelet, arc�t k�t kez�be temette, �s s�rt. Az igazgat� nem sz�lt, hagyta, hogy a fi� nyugodtan kis�rja mag�t. Mikor enyh�lt a s�r�s, Andr�s el�vette zsebkend�j�t, �s kif�jta az orr�t.

- Bocs�natot k�rek igazgat� �r.

- S�rjon csak fiam, ha j�nak l�tja. K�nny�t a lelken.

- Azt hiszem m�r nem lesz t�bb.- v�laszolt Andr�s.  Az igazgat� tudta, hogy Andr�s a s�r�sra gondol. Azt akarta mondani, hogy m�r nem fog t�bbet s�rni. A diri fel�llt, odament a fi�hoz, �s kezet ny�jtott neki.

- Andr�s, fogadja �szinte r�szv�tem. Sajn�lom, ami az �desapj�val t�rt�nt. - a fi� kezet fogott az igazgat�val, szipogott, �s n�m�n b�logatott, ezzel jelezve, hogy k�sz�ni a r�szv�tnyilv�n�t�st. A diri �jra t�lt�tt a konyakb�l. Andr�s sz� n�lk�l vette el, �s leh�zta.

- Van egy m�sik baj is igazgat� �r. Az �lt�ny, amiben �desap�m el lett temetve, a zak�ja bels� zseb�ben volt a bet�tk�nyvem. Csak rem�nykedni tudok, hogy �desany�m �szrevette, �s kivette bel�le.

- �s ha szabad k�rdeznem, mennyi p�nz van benne?

- Sok. Nagyon sok... Egy �tlag munk�s egy �ves fizet�se.

- Te j� Isten...- d�bbent meg az igazgat�. - Ez nem lehet igaz...- n�m�n n�zt�k egym�st. A d�bbenetet meg lehetett fogni, olyan er�s volt. V�g�l az igazgat� t�rte meg a csendet.

- Andr�s, ha az �desanyja nem tal�lta meg a zak�zsebben a bet�tk�nyvet, a s�rt exhum�ltatni kell. Ennyi p�nz nem maradhat a f�ld alatt. Azonnali elt�voz�st kap, hat�rozatlan id�re. Most azonnal induljon haza. Am�g el nem int�zett mindent, nem kell visszaj�nnie.

     Andr�s amint kil�pett az igazgat� irod�j�b�l, rohanni kezdett. Rohant a hossz�, s�t�t folyos�n, lihegve, szipogva, dacolva, nagyokat nyelve harcolt a s�r�s ellen. �gy �rezte, soha nem fogy el a folyos�. Min�l el�bb a szob�j�ba akart �rni, el�re n�zett, a folyos� v�g�re. Az ablakokat hossz�, hom�lyos cs�kk�nt f�kusz�lta l�t�k�re. Semmire nem gondolt, csak rohant, m�gis �gy �rezte, nem halad semmit. Sz�ve l�gkalap�csk�nt zakatolt mellkas�ban. Agy�ban egy c�l lebegett, min�l el�bb a szob�ba �rni.

       �r�knak t�ntek a percek, m�g a szob�j�hoz �rt. Egyik kez�vel nekit�maszkodott az ajt�f�lf�nak, �s lihegve, moh�n oltotta l�gszomj�t. M�sik kez�vel a kulcsot kereste zseb�ben. Kivette, de leejtette. Felvette, �s remeg� kezekkel kereste a kulcsok k�z�tt a megfelel�t. Nagy nehezen kinyitotta az ajt�t, szinte beesett a szob�ba. Az ajt�t becsapta maga m�g�tt, sietve l�pdelt az �gyhoz, �s hasast ugrott fekhely�be. Az �gy nyikorogva, rug�zva s�hajtott fel Andr�s k�zel nyolcvan kil�ja alatt. S�rt, mint egy ovis gyerek, akit�l elvett�k a j�t�k�t. K�nnye �ml�tt, nem l�tott semmit. Arc�t a p�rn�ba temette, �s k�t k�zzel markolta, pr�b�lta keserv�t, d�h�t kit�lteni rajta. A s�r�s hossz� percek ut�n lassan, fokozatosan enyh�lt, �s Andr�s �lomba s�rta mag�t.

      �lm�ban ny�r volt, �desapj�val a f�ldeken eg�sz nap kukoric�t kap�ltak. D�lben le�ltek eb�delni. K�t hatalmas di�fa volt a kukoricaf�ld sz�l�n, hat-h�t m�terre egym�st�l, hatalmas lombjuk �ssze�rt. Andr�s az egyik, apja a m�sik fa t�v�ben �lt le, �s neki�lltak eb�delni.

     Az �gen hatalmas gomolyfelh�k gy�lekeztek, eltakart�k a Napot, �rezhet�en h�v�sebb lett, �s j�val s�t�tebb is.

- J� �tv�gyat �desap�m!- sz�lt a fi�.

- Magyar ember ev�s k�zben nem besz�l te h�lyegyerek! Nincs mivel befogni a pof�dat?!- v�laszolt az apa. Andr�s nagyon meglep�d�tt, �desapja sz�j�b�l m�g soha egyetlen cs�nya, rossz sz�t nem hallott. R�n�zett apj�ra, �s megd�bbent a l�tv�nyt�l. Az �reg szeme tiszta feh�r volt, mint egy alb�n�nak, feje enyh�n ingott jobbra-balra, mint akinek �rsz�k�letes a nyaka. Az eget teljesen ellept�k a fekete felh�k, olyan s�t�t lett, mintha �jszaka volna. A kukoric�sb�l s�r� k�d, p�ra kezdett gomolyogni.

- J�l vagy �desap�m?

- J�l fiam.- v�laszolt az apa zavarodottan. – Jobban, mint hinn�d.-  egyik kez�vel a kolb�szt, a m�sikkal a kenyeret t�mte a sz�j�ba, mint aki m�g soha nem evett, k�zben hergelte mag�t a fia ellen.

- J�l vagyok fiam. Megmutatom milyen j�l, de abban nem lesz k�sz�net.- mondta, �s a kaj�t tov�bbra is t�mte mag�ba. Nem is evett, zab�lt, mint a diszn�k. Hatalmas termete, �s m�zs�s s�lya ellen�re olyan gyorsan felugrott, mint egy sz�cske. Felkapta a kap�t, �s p�r gyors, nagy l�p�ssel fia mellett termett. Andr�s ereiben megh�lt a v�r.

- Na te kis szarh�zi, megmutatom milyen j�l vagyok!- Andr�s szoborr� dermedve figyelte apj�t, akinek szeme m�r nem feh�r volt, hanem vak�t�an vil�g�tott, mint az �vhegeszt�s f�nye.

- Csuda j�l vagyok! �s tudod mi�rt kell nekem ez a kapa?!- k�rdezte, �s fia f�le mellett h�rmat kopogott vele a di�fa t�rzs�n: kopp-kopp-kopp…

- Az�rt kell… „kopp-kopp-kopp…”  - Az�rt kell… „kopp-kopp-kopp”…- Andr�sn�l elszakadt a c�rna.

- Ne, ne! Takarodj innen!- �v�lt�tt apj�ra.

…kopp-kopp-kopp…

- Takarodj!- …”kopp-kopp-kopp”…- Andr�s t�volb�l az igazgat� hangj�t hallotta.

- Andr�s, j�l van?- a „kopp-kopp-kopp” k�zeli volt.

- Takarodj innen.- az igazgat� benyitott a szob�ba. Andr�s az �gyon h�nykol�dott, �s ezt hajtogatta: - Takarodj innen!- a diri megfogta a fi� k�t v�ll�t, �s amilyen er�sen csak tudta, megr�zta, �s r�kiab�lt: - Andr���s!- a fi� vill�mgyorsan fel�lt. Lihegett, arca csurom v�z volt, inge mellkas�n �t�zott az izzadts�gt�l.

- Csak egy rossz �lom volt fiam.- mondta az igazgat�.

- H���… el sem tudja k�pzelni igazgat� �r…- v�laszolt a fi�.

- Andr�s, az�rt j�ttem, mert elfelejtettem oda adni az ingyenes utaz�si jegyet.

- Mennyit aludtam igazgat� �r?

- Egy �r�val ezel�tt l�pett ki az irod�mb�l. Zuhanyozzon le, ha �gyes, a d�li vonatot m�g el�ri, est�re otthon lehet. �s k�rem, adja �t �desanyj�nak �dv�zletem, �s m�ly egy�tt�rz�semet.- letette az ingyenes utaz�si jegyet az �jjeli szekr�nyre, �s t�vozott. Andr�s csak �lt az �gyon.

- Igen, csak egy rossz �lom volt…- fel�llt, �s nekik�sz�l�d�tt a zuhanyoz�snak.

                                                              5.

     Andr�s �ton volt az �llom�s fel�. Nem volt n�la t�ska, se szatyor, semmi. Az iratai, a jegy, a p�nz elf�rtek kab�tja bels� zseb�ben l�v� p�nzt�rc�ban. Sz�rke nadr�g, sz�rke, t�rd al� �r� kab�t, feh�r ing volt rajta. �gy n�zett ki, mint egy hivatalos szem�ly, mint egy igazgat�, vagy mint egy m�rn�k.

     Gondolataiban nem az j�rt, hogy apja meghalt, nincs t�bb�, hanem az im�nti r�m�lom. Futni kezdett. Rohant, mint aki az �let��rt rohan. Sz�rke kab�tja lobogott, csattogott derek�n. Nem doh�nyzott, nem ivott, j�l b�rta a fut�st. Szeretett volna elfutni a r�m�lom el�l. A j� h�sz perces utat az �llom�sra p�r perc alatt lefutotta. Az �llom�st megl�tva abbahagyta a fut�st, �s a h�tral�v� p�r sz�z m�tert s�t�lva tette meg. A fut�st�l zil�lt lelke lenyugodott, vissza�llt a norm�lis l�gz�s, megsz�nt a liheg�s.

     Sz�raz, de hideg okt�beri nap volt. Andr�s bement a v�r�terembe, a l�tv�ny visszatasz�t� volt. �sszekarcolt, �sszefirk�lt koszos falak, eldob�lt csikkek, gyufasz�lak, szanasz�t k�pk�d�tt szotyih�j, �porodott, b�d�s szag. A fi� arc�n fanyar fintor jelent meg, �s ink�bb �gy d�nt�tt, hogy kimegy a v�g�nyokhoz.

     �llt az �p�let el�tt, mint egy szobor, teste nem �rz�kelt semmit. A sz�l Elvis-frizur�t var�zsolt fej�re, kab�tj�t enyh�n lobogtatta. N�zte a messzes�get, a nagy semmit. Agya j�rt, mint a motolla, de azt a t�nyt nem tudta elfogadni, sem felfogni, hogy apja nincs t�bb�.

     Nem tudta mennyi ideig �llt �gy a sz�lben. Gondolatait az �rkez� vonat zakatol�sa z�kkentette vissza a val�s�gba. N�zte a k�zeled� vonatot, �s most m�r minden zsiger�vel arra v�gyott, hogy otthon legyen. Pedig nagyon j�l tudta, hogy a vonat menetideje haz�ig k�zel n�gy �ra.

     Egym�st�l t�voli falvak, v�rosok k�z�tt zakatolt a vonat. Andr�s szemei �gtek, f�jtak a sok s�r�st�l. A vonat egyenletes, monoton zakatol�sa lassan �lomba ringatta. Most nem �lmodott semmit, a r�m�lmok megk�m�lt�k f�j�, csapzott lelk�t.

     A vonat id�k�zben megtelt. M�r csak abban a boxban volt hely, ahol Andr�s aludt. �lm�b�l egy kedves, meleg hang �bresztette fel.

- Eln�z�st, szabad a hely?- Andr�s a hangra azonnal mag�hoz t�rt. Nem is aludt, csak szuny�k�lt. Egy fiatal, csinos l�nyt pillantott meg. A l�nyon barna csizma, harisnyanadr�g, barna szoknya volt. Egy vir�gmint�s tarka ing, hossz� ballonkab�t, �s egy s�t�tk�k sv�jcisapkaf�le. Sz�k�sbarna haja Kleop�tra szer�re volt v�gva. Andr�snak tetszett a l�ny. Fej�t forgatva k�r�ln�zett, �s ekkor l�tta, hogy a vonat teljesen megtelt. Ekkor a l�ny �jra megsz�lalt.

- Szabad lesz?- k�rdezte kedvesen mosolyogva.

- Igen, persze.- v�laszolt Andr�s.

- K�sz�n�m.- mondta a l�ny mosolyogva. Kab�tj�t levette, �s le�lt az ablak mell�, szemben Andr�ssal.

- Nem zavarok sok�ig, a k�vetkez� �llom�son lesz�llok.

- Az j�, �n is ott sz�llok le.- v�laszolt a fi�. – L�togat�ba m�sz valakihez?

- Nem, ott lakunk.- mosolygott a l�ny. „- Micsoda t�nem�ny. „-gondolta Andr�s. Mindig mosolyog, v�g ked�ly�. Ez a tulajdons�g nagyon szimpatikuss� tette a l�nyt.

- �n is ott lakom, de nem vagy ismer�s.

- K�t hete k�lt�zt�nk oda. Farag� �va.- mutatkozott be a l�ny. – A F� �t 4-ben lakunk,- mondta, �s kezet ny�jtott Andr�snak.

- Marton Andr�s.- mutatkozott be a fi� is, �s kezet fogtak. – Te vagy az �j szomsz�d?- Andr�s�k a F� �t 6-ban laktak.

- Andr�s…!- csod�lkozott a l�ny – Fogadd �szinte r�szv�tem. Sajn�lom �desap�dat.

- K�sz�n�m. Most ez miatt utazom haza.

- Tudom, hogy �llatorvosnak tanulsz, �s hogy messze. �desany�d sokat mes�lt r�lad.- mondta mosolyogva �va. Andr�snak j�lesett ez a mosoly.

- �desany�m?!- k�rdezte izgatottan. – Hogy van?

- A helyzethez k�pest j�l. Seg�tek neki minden nap, kedves asszony.

     16 �ra k�r�l sz�lltak le a vonatr�l. A korai s�t�ted�st el�seg�tett�k a bar�ts�gtalan, komor felh�k. Haz�ig besz�lgettek az �ton. K�rdez�sk�dtek egym�sr�l, ismerkedtek, ahogy j� szomsz�dokhoz illik. De Andr�s egy sz�t sem sz�lt a bet�tk�nyvr�l �v�nak.

                                               folytat�s --->