Im�dta a term�szetet, �s a mag�nyos t�r�kat, a szabads�g volt a mindene. � azon ritka emberek k�z� tartozott, akinek megadatott, hogy maga ura legyen, �s azzal foglalkozzon, amit szeret. Az iskol�k ut�n v�llalkoz�st ind�tott be, ami sikeresen m�k�dik a mai napig, imm�r h�sz �ve. Igaz, akkoriban kellett hozz� egy kis sz�l�i seg�ts�g, de ezt m�r t�bbsz�r�sen megh�l�lta. Soha nem volt f�n�ke, k�tetlen munkaid�ben dolgozott, �gy b�rmikor tudta mag�n�gyeit int�zni, b�rmir�l is legyen sz�. K�t dolog volt az �lete, a t�r�z�sok, �s a szabads�g. N�ha belegondolt, mi lenne, ha b�rt�nbe ker�lne. �p �sszel biztos nem b�rn� ki, s�t, nem is �ln� t�l. Minden bizonnyal m�g a b�rt�nbe sz�ll�t�s el�tt �ngyilkos lenne. B�rt�nbe ker�lni, elvesz�teni a szabads�got, ett�l m�g a hal�l is jobb.

   Ek�pp v�lekedett, mik�zben szorgosan falta a m�tereket a kop�r erd�ben, csizm�ja alatt hangosan ropogott a h�. Vastag nadr�g, der�k al� �r� pufidzseki, keszty�, �s egy vastag, hossz� s�lb�l �llt az �lt�z�ke. H�t�n egy kis lapos h�tizs�k nyugodott, benne kev�ske eszk�z, melyeknek haszn�t veszi. Bicska, t�vcs�, n�h�ny szendvics, �s innival�. Kez�ben egy bot, �s magas, sportos termete ellen�re lend�letesen haladt el�re, felfel� a domboldalon. Enyh�n borost�s arc�t cs�pte a hideg, de ez cseppet nem szegte kedv�t, nagy �lvezettel h�d�totta meg a t�li erd�t.

   Mikor fel�rt a fenns�kra, meglep�d�tt, �s �rezte, hogy nem mindennapi dologban lesz r�sze. A fenns�k kis tiszt�s�n �ll� fah�z el�tt egy kistermet� kutya ugatott. Zavartan, nyugtalanul, seg�ts�gk�r�en. Karion komoly arccal, sz�r�s tekintettel n�zett a fah�z, �s a kiskutya fel�, majd hat�rozottan elindult, hogy ut�na j�rjon a furcsa dolognak.

   Azt m�r messzebbr�l is l�tta, hogy a h�z ajtaja f�lig nyitva van, ami el�g szokatlan, mert b�rki emberfia �ll meg itt pihenni, melegedni, m�g soha senki nem hagyta nyitva az ajt�t, sem ittl�te alatt, sem t�voz�sa ut�n. Menetel�s k�zben arra gondolt, esetleg valaki van a h�zban, aki rosszul lett, �s a kuty�ja pr�b�l seg�ts�get k�rni. De azt�n nem tal�lgatott tov�bb, mert �gyis mindj�rt megtudja, mi a helyzet.

   A h�zhoz �rve, a kiskutya �r�lt a j�vev�nynek, de f�lt t�le. Tov�bbra is ugatott, kicsit a fark�t is cs�v�lta, de mikor Karion k�zeledett fel� kedves szavakkal, kiny�jtott k�zzel, a kutyus mindig megh�tr�lt. Azt�n el�re l�pett p�rat, mint aki azt szeretn�, hogy megsimogass�k, majd �jra h�tr�lni kezdett. A f�rfi l�tta, hogy a kutya szeretne bar�tkozni, de f�l, �gy ink�bb a f�lig nyitott ajt�hoz ment, �s �vatosan bel�pett. �pp sz�lni akart hangosan, hogy van-e itt valaki, mikor megl�tott egy f�rfit a f�ld�n hanyatt fekve. A mozdulatlan testen semmi �letjel nem l�tszott. Karion elengedte a kilincset, �s lassan k�zeledett a mozdulatlan ember fel�. Ekkor vette �szre, hogy sz�vt�j�k�n egy t�r van beled�fve, eg�szen markolatig. Nagyon megijedt, mert az �ngyilkoss�got azonnal kiz�rta, �s ha nem az t�rt�nt, akkor ezt az embert meggyilkolt�k. �s ha ez a val�s elm�let, akkor tal�n m�g a gyilkos is itt van.

   Leguggolt az �ldozat mell�, k�zben levette a keszty�ket, f�lre dobta �s kitapintotta a nyaki �t�eret. M�r nem l�ktetett, de a test m�g meleg volt. Ebb�l lesz�rte, hogy a gyilkoss�g nem olyan r�g t�rt�nt, tal�n percekkel ezel�tt. Tudta, �vatosnak kell lennie, ha lehet, min�l el�bb elt�nni innen, seg�ts�get h�vni, �rtes�teni az illet�kes hat�s�got.

   L�p�sekre lett figyelmes, �s amint a hangok ir�ny�ba emelte tekintet�t, m�r ki is l�pett egy alak a bels� helyis�gb�l. Magas, j� fizikum� f�rfi, Karion elm�lete szerint a gyilkos. N�m�n n�zt�k egym�st, majd az idegen hanyagul vigyorogni kezdett, mintha ezzel akarn� provok�lni az idet�ved� t�r�z�t. Karion �szt�n�sen fogta meg a t�r markolat�t, �s kih�zta az �ldozat mellkas�b�l. Lassan fel�llt, enyhe terpeszben, sz�ttett karokkal v�dekez� �ll�st vett fel. A t�rt �gy tartotta hegy�vel el�re, hogy b�rmikor haszn�lni tudja, ha �nv�delemre lenne sz�ks�ge. Egy sz� nem hangzott, csendben m�regett�k egym�st, a gyilkos tov�bbra is azzal a provokat�v vigyorral, �s keszty�s keze elindult a bels� zseb fel�. Karion sejtette, hogy az alak olyasvalami t�rgyat fog el�h�zni, ami a t�rrel szemben nem ar�nyos m�rv�, �s ez a gondolata r�videsen be is igazol�dott.

   Egy pisztolycs� vette c�lba a fej�t. Ennek hat�sra �rezte, hogy sz�ve hevesebben ver, �s f�lelem ker�ti hatalm�ba. M�g soha nem volt ilyen helyzetben, fegyvert is csak filmeken l�tott, fogalma sem volt, mit kell tenni ilyenkor.

- Te szerencs�tlen pancser!- sz�lt oda neki a vigyorg� gyilkos, �s lassan elindult az ajt� fel�, de k�zben a fegyvert v�gig Karionra szegezte. Mikor a bej�rathoz �rt, csak ennyit mondott:

- K�sz�n�m, hogy megmentett�l!- az ajt�t becsukta, �s elmenek�lt.

   Karion �r�lt, hogy �pp b�rrel meg�szta az esetet, de nem tudta hova tenni a gyilkos szavait. Ism�telte mag�ban a mondatokat, k�zben v�gig gondolta mi t�rt�nt. �gy r�videsen r�j�tt, micsoda v�gzetes bakl�v�st k�vetett el. Mikor bel�pett a h�zba, �s �szrevette az �ldozatot, azonnal leguggolt hozz�, �s hogy meg tudja n�zni, van-e v�rkering�se, leh�zta a keszty�ket. A gyilkos kez�t v�gig figyelte, amint beny�lt kab�tj�ba a pisztoly�rt, rajta volt keszty�. Majd amikor � kih�zta az �ldozatb�l a t�rt, a keszty�i m�r a f�ld�n hevertek. „Te szerencs�tlen pancser!”- futott �t agy�n az els� mondat, amit�l gomb�cba r�ndult a gyomra. A t�r markolat�n csak egy ember ujjlenyomatai lehetnek, �s az nem a gyilkos�, hanem Karion�. Ekkor puszt�t� hull�mk�nt j�tt a m�sodik mondat: „K�sz�n�m, hogy megmentett�l!”

   Karion t�rdre rogyott, �s f�jdalmasan �v�lt�tt. Kezei er�tlen�l l�gtak, az egyikben ott pihent a t�r. K�ts�g k�v�l mindenki azt fogja hinni, hogy � a gyilkos. A t�r�n az � ujjlenyomatai vannak, ezt senki el�tt nem tudn� kimagyar�zni, nincs ember a f�ld�n, aki elhinn� neki a t�rt�nteket. A k�vetkezm�ny, ha �letfogytiglan, ha nem, mindenk�ppen b�rt�n lesz. Na, azt m�r nem!  Feje el�re csuklott, a padl�t b�multa, �s vad zokog�s t�rt r�. J� sz�nd�kkal j�tt ide, hogy seg�tsen, �s v�g�l saj�t meggondolatlans�g�nak �ldozata lett. „A szabads�got elvesz�teni, ett�l m�g a hal�l is jobb”- futott kereszt�l elm�j�n saj�t elve. Nem gondolata volna, hogy valaha is elj�n ez a pillanat, �s most itt van. A zih�l�ssal keveredett vad zokog�s er�sen r�zta test�t. Forr� k�nnyei zuhatagk�nt folytak le arc�n. A t�rt k�t marokra fogta, �s hegy�t a has�hoz tartotta. S�rt, �tkozta a sorsot, a helyzetet, �s saj�t mag�t. Nem gondolt senkire �s semmire, csak az igazs�gtalan sorsra, ami ily cs�fan elb�nt vele.

   K�t keze kiny�jtva megfesz�lt, er�sen szor�tva a t�rt, a s�r�s minden eddigin�l vadabbul t�rt ki bel�le, majd egy hirtelen mozdulattal, torokf�jd�t� �v�lt�ssel, tiszta er�b�l has�ba sz�rta a t�rt. Igyekezett �gy sz�rni, hogy a penge min�l beljebb hatoljon, �s lehet�leg fontos szerveket �rjen, hogy min�l el�bb bev�gezze sors�t, ne kelljen hossz� percekig, esetleg �r�kig szenvednie. Hogy min�l biztosabb legyen dolg�ban, m�g amennyire tudta megforgatta, hasra vetette mag�t, �s a t�r teljesen belem�lyedt test�be, egy millim�tert sem l�gott ki.

   Hatalmas k�nok t�rtek r�. �rezte a n�vekv� f�jdalmat, forr�s�got, a kezeivel a meleg v�rt, �s hiszt�rikus �llapotban pr�b�lt fel�llni. Elvonszolta mag�t a falig, ott kezei seg�ts�g�vel kis id�be telve, de fel�llt. �rezte, hogy egyre fogy ereje is. Mint egy r�szeg, sz�d�l� fejjel, t�ntorg� l�ptekkel c�lba vette az ajt�t. K�nkeservesen siker�lt elbotork�lnia od�ig, �s kinyitotta. A nagy feh�rs�g egy pillanatra elvak�totta, �s reflexszer�en csukta be szemeit v�dekez�sk�ppen. Egyik keze a sz�rt seben nyugodott, a m�sikkal a f�lf�nak t�maszkodott, m�g szemei hozz�szoktak a kinti vil�goss�ghoz.

   Ell�kte mag�t az ajt�t�l, �s elindult kifel�, de p�r l�p�s ut�n el�re esett. Nagyot �v�lt�tt f�jdalm�ban, �s valami csod�ban b�zott, hogy t�rt�nni fog. Tal�n csak egy rossz �lom az eg�sz, �s mindj�rt fel�bred. Hi�ba szerette volna ezt hinni, tudta mi a val�s�g. Rem�nykedett, hogy kap seg�ts�get, �s megmenek�l, de ezt csak �let�szt�ne sugallta. A gyilkos, �s a kiskutya sehol nincs, val�sz�n�leg m�r messze j�rnak. M�g azon gondolkozott, ki az igazi �ldozat. A fah�zban fekv� halott f�rfi, vagy � saj�t maga? Nem tudta eld�nteni, de m�gis �gy �rezte, maga az. A vony�t�sok hallat�ra elnevette mag�t, amit a k�n, �s a tehetetlens�g hozott ki bel�le, �s minden rem�nye szertefoszlott, mikor a f�k k�z�l kil�ptek az els� farkasok.

                                               V � G E.                

                                          Edwin Chat

                                       2012. Janu�r 21.                           

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s