Csodasz�pen indult ez a t�l. A h� m�r november v�g�n leesett, �s megmaradt eg�szen febru�r k�zep�ig. Nem zord hideg, nem is enyhe, pont megfelel�, igazi t�l k�sz�nt�tt az orsz�gra, a v�rosokra. Kellett ez m�r, ugyanis a t�l az ut�bbi �vekben nem k�nyeztette el a lakoss�got, akiknek m�r eleg�k volt az �lland� fekete kar�csonyb�l, �s a gyerekek is m�r csak k�pekr�l, filmekb�l ismert�k a havat. De most teljesen m�s volt minden, mint id�ig. Itt a t�l, van h�, sz�p mennyis�g�, a h�m�rs�klet is el�g alacsony ahhoz, hogy megmaradjon a feh�r takar�, olvad�sra es�ly nincs.
   Az utakat, j�rd�kat megtiszt�tott�k, amennyire lehetett. Amit az aut�k, gyalogos l�bak letapostak, azok ott maradtak foltokban, hossz� keskeny cs�kokban az �t, �s j�rdafel�leten. Jeget sehol nem lehetett l�tni, k�sz�nhet�en annak, hogy nincs, �s nem is volt olvad�s, �s az el�rejelz�sek szerint hossz� hetekig nem is lesz. Csak a hideg, �jabb h�es�s, amire sz�m�tani lehet.
A h�ztet�k s�tor alakjukkal csendesen nyugodtak a h�takar� alatt, melynek �rintetlen simas�g�t csak n�h�ny mad�r, �s macska l�bnyom t�rte meg. Az ablakp�rk�nyok ugyan�gy pihentek, annyi k�l�nbs�ggel, hogy n�melyikre volt kisz�rva kis morzsa, h�mozott szotyi, �s m�s egy�b olajos mag, az apr� madarak r�sz�re. Egy-egy fa �g�n mad�retet� k�n�lta havas tetej�vel a finom falatokat az arra t�ved� cink�knek, �s minden �hes mad�rk�nak.
   Minden sz�vet �r�mre der�tett a feh�r december. A gyerekeken k�v�l a sz�l�k, nagysz�l�k is �r�ltek a h�nak. Az ap�k, any�k, els�sorban az�rt, mert v�gre l�thatt�k gyermekeik arc�n a le�rhatatlan boldogs�got, �s h�t �k is kicsit gyerekek a sz�v�k m�ly�n. A nagysz�l�k sz�m�ra pedig r�gi sz�p, sok-sok �vtizedes eml�keket �bresztett fel a havaz�s, a h�. Mindenki �r�lt, boldog volt a v�ros, az emberek el�gedetten j�rtak-keltek, szorgosan v�gezt�k teend�iket.
   A v�rosi �r�met a d�sz�t�s tette teljess�. Boltok, egy�b �zletek kirakatain �jjel-nappal villogtak a szebbn�l szebb sz�nes apr� izz�k. Az �nkorm�nyzat feny�fa, csillag, t�lap�, �s m�s egy�b vil�g�t� figur�kkal szerelte fel az utcai kandel�bereket. A f�t�ren hatalmas feny�fa d�szelgett, amit a v�rosban m�k�d� egyik szervezet aj�nlott fel a lakoss�g sz�m�ra, �s amit az iskol�s gyerekek k�z�sen, �nnepi hangulatban, kar�csonyi dalokat �nekelve d�sz�tettek fel.
   D�lut�nonk�nt, tan�t�s ut�n gyerekzsivaj t�lt�tte be a parkok, terek, j�tsz�terek l�gter�t. Egekig sz�kellt a kiab�l�s, nevet�s, sik�toz�s, rik�csol�s. R�pk�dtek a h�goly�k, apr� dombokon, lank�kon siklott a sok sz�n. N�h�ny rosszcsont meghempergett a h�ban, vagy elkaptak egy csinos kisl�nyt, �s megmosdatt�k, aki nevetve sik�tozott, �s pr�b�lt ellen�llni, eredm�nytelen�l. Azt�n kiv�r�s�d�tt, nedves arccal kergetni kezdte az �t megmosdat� fi�kat, p�r h�goly� k�s�ret�ben.
   A j�r�kel� feln�ttek vid�m sz�vvel, mosolyogva n�zt�k az �nfeledt apr�n�pet, akik most azt�n igaz�n ki�lvezhetik a t�l adta lehet�s�geket. P�r rosszfi� megdob�lt n�ha egy-egy j�r�kel�t, akik kem�ny szitkok helyett viszonozt�k a t�li j�t�kot. Szidalmaz� kiab�l�s helyett h�goly�val v�laszoltak vissza a gyerekek nem kis �r�m�re. �gy ment ez, minden nap, minden d�lut�n. Nem egyszer a h�z�rz� kuty�k is r�szt vettek a j�t�kban. A nagyobb termet�ek l�g� nyelvvel sz�nk�t h�ztak, a kisebb termet�ek csak ugr�ltak, szaladg�ltak a gyerekekkel egy�tt, ugatva, vakkantva pr�b�ltak elkapni egy-egy rep�l� h�goly�t. 
   A gyerekek �r�m�t csak fokozta, sz�v�ket izgalom j�rta �t, a k�zelg� Mikul�s nap miatt. M�r nagyon v�rt�k az est�t, amikor j�n a T�lap�, �s hozza nekik az aj�nd�kot. Ilyenkor a legrosszabb gyerekek is j� viselkedtek. Persze csak p�r napig, am�g meg nem kapj�k a szerint�k meg�rdemelt aj�nd�kot. T�relmetlen�l v�rt�k az id�t, �s azon a bizonyos est�n azt is megtett�k, amit az �v t�bbi napj�n soha nem voltak hajland�ak, f�nyesre tiszt�tott�k kis csizm�ikat, hogy a v�rva v�rt T�lap�nak kitehess�k az ablakba. Ahogy k�zeledett az id�, �gy n�t a v�rakoz�s, m�g a sz�l�k gyomr�ba is bef�szkelte mag�t n�mi izgalom.
   �t�dik�n este kor�n lefek�dt mindenki, gyerekek, sz�l�k egyar�nt. Az est�t, a pihen�st semmi nem zavarta. Csendes volt kint a t�j, a madarak is aludtak valahol, csak a halk h�es�s zizegett, hogy m�g szebb legyen ez az este. A frissen esett h� elt�ntette a nyomokat, a milli� gyerekl�b, �s sz�nk� m�lyed�seit, mindent, ami addig fels�rtette a h�takar� felsz�n�t. Feh�ren pihent a v�ros, a f�k �gai lekonyultak a h� s�ly�t�l, a parkol�kban �tsz�leken �jszak�z� aut�k vastag, puha takar�t kaptak, az utakkal, j�rd�kkal, �s az eg�sz t�jjal egy�tt. Zavartalan ez a csod�s t�li idill, az �vszak nyugodtan v�gezhette esti, �jszak�ba ny�l� munk�j�t, szorgosan, s�r�n hintette a k�v�r, csillog� h�pih�ket a v�ros minden pontj�ra.
   A Hold vil�g�totta meg a sz�rke �gboltot, mely m�g�tt valahol apr� gy�m�ntk�vekk�nt ott ragyogtak a csillagok. Ha valaki ember fia is j�rt volna az utc�n ezen a sejtelmes est�n, most hallana egy s�v�t� hangot, sz�ncseng� k�s�ret�ben. �s mint a mes�ben, vagy ahogy a sz�pen megrajzolt k�peslapokon l�tni, a k�v�r Hold udvar�n �tsuhant a T�lap�, hat r�nszarvas h�zta sz�nj�val, fekete sziluettk�nt. Hatalmas S bet�ket �rva kanyargott, �s egyre k�zeledett a f�ld fel�. Ahogy k�zeledett, �gy n�tt a m�rete, �s a cseng� hangja is egyre hangosodott.
Mint egy landol� rep�l�g�p, lassan, fokozatosan �rt talajt, a sz�n talpai halk puffan�ssal vert�k fel a havat. A sz�les, hossz� sz�n roskad�sig megpakolva k�l�nf�le aj�nd�kokkal. Szebbn�l szebb pl�ssmacik, mese, �s kalandreg�ny k�nyvek, zenei CD lemezek, �s rengeteg finom csoki, n�h�ny virg�cs dagasztotta a hatalmas piros zs�kot.
   A T�lap� mosolyogva, h�tra d�lve h�zta meg a gyepl�t, �s �rces, m�ly hangon egy „H���” vez�nysz�val meg�lljt parancsolt a szarvasoknak. Nagy termet�vel, tekint�lyes megjelen�s�vel kom�tosan sz�llt le a sz�nr�l. Feh�r szak�lla hasa k�zep�ig l�gott, g�mb�ly� pocakj�n fesz�lt a piros kab�t, melyet egy fekete, aranycsatos sz�j fogott �ssze. K�nyelmesen ny�lt a zs�kba, �s vette ki a megfelel� h�zhoz a megfelel� aj�nd�kokat, melyek a csukott ablakon kereszt�l var�zsmozdulattal ker�ltek a megtiszt�tott kiscsizm�kba.
   Ezut�n tov�bb haladt a k�vetkez� h�zig. Lassan fogyott a zs�k tartalma, sok h�z volt m�g h�tra. Ahogy ment h�zr�l h�zra, a h�ban ott maradt a sz�n, �s a szarvasok nyoma. Mellett�k a T�lap� csizm�j�nak talplenyomatai.
M�r az utca k�zep�n j�rt, mikor �rezhet�en kezdett valami megv�ltozni. A h�es�s al�bbhagyott, egyre ritk�bb lett, majd lassan es�cseppek kezdt�k k�s�rni a h�pelyheket. A h�ztet�k sz�lein megjelentek az els� v�zcseppek. Mire a T�lap� v�gig �rt az utc�n, �s elt�nt a l�that�rr�l, addigra a kertekben �ll� h�emberek r�paorra is v�szesen megd�lt a f�ld fel�. De ebb�l � semmit nem vett �szre, mert amerre j�rt, arrafel� m�g rendben volt minden. � a telet k�pviselte, ahova es�, olvad�s nem f�r bele. Csak ment, vid�man, szorgalmasan v�gezte a dolg�t, h�es�s k�s�ret�ben, �s fogalma nem volt arr�l, mi folyik a h�ta m�g�tt, ahol kor�bban j�rt. �gy tette dolg�t, ment utc�r�l utc�ra, h�zr�l h�zra. A szarvasok sem �rezt�k a messze m�g�tt�k lopakod� vesz�lyt. Engedelmesen tett�k k�teless�g�ket, mintha minden rendben lenne.

   F�ls�rt�, kegyetlen zajjal �rt f�ldet a m�sik mikul�s. Ez a brut�lis landol�s a piros ruh�s T�lap� sz�m�ra nem hallhat�, � a j�t k�pviseli. Most a gonosz sz�llt a f�ldre, egy fekete ruh�s mikul�s k�pben. Hideg, ac�lk�k vassz�nk�j�n semmi nem volt, csak �. A sz�nt hat fekete, p�nil� nagys�g�, tigrisfog� kutya h�zta, a s�t�n kuty�i. Habz� sz�jjal, m�ly h�rg�ssel, gyilkos szemekkel, megzavarodva tekintgettek mindenfel�. A havaz�st az es�, az olvad�s v�ltotta fel. A sz�n amerre siklott, k�t keskeny cs�kban azonnal elolvadt a h�. S�r, latyak, v�zt�cs�k, �s mocsok jelezte, amerre j�rtak. A fekete ruh�s mikul�s szemei s�rg�n vil�g�tottak, v�letlen�l sem hasonl�tott emberi szemekre. Szak�lla s�rg�ssz�rke, mint egy mosdatlan hajl�ktalannak. Orrfacsar�, fanyar b�z lengte be �t, �s k�rny�k�t. Gonosz mosollyal k�zeledett az ablakok fel�, hogy borsot t�rj�n mindenki orra al�. Sz�j�ban villa alak� nyelv nyalogatta �t��rt�p� fogsor�t. A kuty�k n�ha vad marakod�sba kezdtek, el�villan� hegyes fogaikkal kerest�k egym�s nyak�t. A fekete ruh�s ezzel nem foglalkozott, tudta, hogy csak j�tszanak a kutyusok.
Odament az els� h�z ablak�hoz, ahol a piros ruh�s T�lap� �ltal nemr�g elhelyezett aj�nd�k d�szelgett. Egy m�terre �llt meg az ablak el�tt. Szemeib�l v�kony, f�nyes, l�zersug�r f�nycs�va csapott ki, sz�r�l�ngszer�en. Pokoli forr�s�ggal olvasztotta meg az �veget, �s �gette sz�nn� a kiscsizm�kat az aj�nd�kokkal egy�tt. Mikor v�gzett, hatalmas, visszhangz� r�h�g�ssel el�gedetten n�zte gonosz tett�t. Majd odament a sz�nhoz, fekete kab�tja al�l el�h�zott egy korb�csot, �s a k�t h�ts� kuty�ra csapott vele. A hat fenevad hangos ugat�ssal azonnal elindult a k�vetkez� h�zhoz. Ott ugyanaz volt a feladat, mint az el�z� h�zn�l. Kiolvasztani az �veget, �s sz�nn� �getni, ami m�g�tte van, megsemmis�teni a j�, a szeretet szimb�lumait. A h�tra hagyott �ton m�r csak foszl�nyokban lehetett havat tal�lni. Vizesen csillogott a k�vezet, megsz�rva fekete sz�nporszer� anyaggal, ami lusta l�vak�nt terjeszkedett a gonosz sz�nk�ja nyom�ban. A kuty�k most vadul estek egym�snak, eredm�nyesebben, mint az el�bb. M�ly sebekb�l v�r csorgott az �tra, beter�tve havat, vizet, sz�nport egyar�nt. A fekete ruh�s m�rgesen l�pett oda, �s csattog� korb�cs�val v�gigverte mind a hat d�g�t. A feny�t�snek meglett az eredm�nye. Mind a hatan f�l�ket, farkukat beh�zva f�jdalmasan ny�sz�tettek. Senki nem �bredt fel ezen a drasztikus �jszak�n, a gonosz k�m�ba mer�tette a v�ros minden lak�j�t, gyereket, feln�ttet, embert, �llatot egyar�nt. Nem tudott r�la, de ez az egy j� h�z�sa volt, �gy kegyetlen f�ldi l�togat�sa nem k�vetelt ember�letet.
   Az �sszes utc�t v�gigj�rva, minden h�z v�gezt�vel ir�nyba vette a f�teret. Sz�nk�ja �lesen csikorogva k�szk�d�tt az utca k�vezet�n, ahol n�h�ny �r�ja m�g �rintetlen, feh�r h�takar� csillogott. A kuty�k l�g� nyelvvel, izzadva, g�z�lg� testtel, k�nl�dva h�zt�k a vasmonstrumot, amely �l�s�r�l a feketeruh�s szorgosan csattogtatta korb�cs�t.
A f�t�ren tal�lkozott a k�t t�lap�. A j�s�gos T�lap� �pp a v�ros kar�csonyf�ja al� helyezte el az aj�nd�kokat, mikor meg�rkezett a feketeruh�s. Azonnal felismerte �si ellens�g�t. A szarvasok megvadultak, a kuty�k megvesztek. A feketeruh�s azonnal munk�hoz l�tott. El�sz�r a kar�csonyf�t szerette volna megsemmis�teni. A pirosruh�s T�lap� nagy kamp�sbotj�t jobb kez�ben tartva, karjait az egek fel� emelte, tekintet�vel egy�tt. Csukott szemmel v�rta az �gi seg�ts�get. A feketeruh�s hi�ba pr�b�lt rosszat tenni, nem siker�lt neki. A kar�csonyfa sebezhetetlen�l pomp�zott �nnepi f�ny�ben, ahogy a gyerekek feld�sz�tett�k. S�rthetetlen volt, mert rajta volt a gyerekek szeretete, az emberi szeretet, az �r �ld�sa.
A kuty�k addig tomboltak, m�g minden sz�j elszakadt. Ami nem, azt elharapt�k, �s visszatarthatatlanul estek neki a szarvasoknak. Kegyetlen �ld�kl�s vette kezdet�t. A hatalmas hegyes fogak nagy darabokat t�ptek ki a szarvasok oldalaib�l, bordacsonttal egy�tt. A v�res t�pett cafatokat p�r r�g�s ut�n lenyelt�k, hogy azt�n �jabb falatokat szak�thassanak. Szerencs�tlen p�r�k p�r perc alatt bev�gezt�k jobb sorsra sz�nt �let�ket. Az �ld�kl�s ut�n a kuty�k c�ltalanul elrohantak a v�gtelen s�t�t �jszak�ba. A T�lap� nem tudott mit tenni, minden erej�vel arra �sszpontos�tott, hogy a kar�csonyf�t megv�dje. A feketeruh�s l�tva a kudarcot, hogy a kar�csonyf�val semmit nem tehet, a T�lap� sz�nj�t semmis�tette meg ugyanazzal a m�dszerrel, amivel az ablak�vegeket olvasztotta, �s a m�g�tt�k l�v� aj�nd�kokat �gette sz�nn�. Egym�ssal nem tudtak mit kezdeni, ezt j�l tudt�k, ez�rt meg sem pr�b�lt�k.
   M�snap reggel kivil�gosodott, de a j�n�p m�g aludt, mit sem sejtve az �jjeli �d�z k�zdelmekr�l, fergeteges rombol�sr�l. Kiolvadt �vegek, fekete, latyakos utc�k, �gy n�zett ki a v�ros, mint egy h�bor�s telep�l�s. Egyed�l a f�t�ren maradt meg a h�. A szarvasok maradv�nyai v�rbe fagyva hevertek a sz�nn� p�rk�l�d�tt aj�nd�kos sz�n mellett. K�r�l�tt�k piroslott a h� a ki�ml�tt, sz�tfr�csk�l�d�tt v�rt�l. Ezernyi mancs, �s patanyom �rulkodott a v�gzetes k�zdelemr�l. A kar�csonyfa d�szei csillogtak, �g�i f�nyesen ragyogtak, �m �gai a f�ld fel� hajoltak, elsz�radt t�levelekkel, melyek, lassan, lust�n kezdtek leperegni. A p�r aj�nd�k mellett-, amit m�g a T�lap� helyezett el a fa al� a feketeruh�s j�tte el�tt- a h�ban h�rom darab, m�retes s�rga 6-os vir�tott egym�s mellett.
A kar�csonyfa alatt hat p�nil� termet� fekete kutya lapult, v�rt�k a v�ros �bred�s�t, �s a gyerekeket, akik majd nemsok�ra j�nnek megn�zni az aj�nd�kokat.
 

S�g� 3 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2009.12.14. 11:13 Joli H���...de j� k�pet k�sz�tett�l az �r�shoz, nagyon, de nagyon tetszik!!! ...egy�bk�nt sz�vesen, m�skor is...

2009.12.13. 13:56 edwinchat Szia Joli! K�sz�n�m sz�pen v�lem�nyedet, �s a seg�ts�get.

2009.12.13. 12:55 Joli Tetszik ez az �j �r�sod, kicsit nagyon f�lelmetes...olyan Edwines...,gratul�lok hozz�! Szeretettel: Joli