Sz�p tavaszi reggel k�sz�nt�tt be az idei gyereknapra. A Nap sugarai beter�tett�k a v�rost, k�nnyen tehett�k, egy felh� sem j�rt az �gen. A kellemes leveg�be madarak csiripeltek, �nekeltek, f�ty�r�sztek. Az utc�kon j�r�kel� emberek arc�n is ott �lt az �r�m, melyet ez a friss reggel okozott, ugyan�gy, mint a term�szet, az � lelk�k is �jj� sz�letett a komor t�l ut�n.

   Az iskola el�tt, az �t sz�l�n egy busz �llt, vezet�j�vel t�relmesen v�rta az oszt�lyt. Gyerekek gy�lekeztek az int�zm�ny bej�rat�n�l, k�t tan�rral, �s n�h�ny sz�l�vel. A mai program, gyereknapoz�s a cs�nakh�z melletti r�ten. Lesz ott minden, k�l�nb�z� csoportos versenyek, melyeket majd akkor spont�n r�gt�n�znek a nevel�k, �s r�gt�n meg�rkez�skor elkezd�dik a bogr�csoz�s, hogy d�lre megf�j�n az eb�d.

   A gyerekek j�l nevelten sorakoztak, mindenki fogta a p�rja kez�t. Nem l�rm�ztak, csak itt-ott volt kis sutyorg�s, a legt�bbj�k n�m�n n�zett ki a fej�b�l. Az egyik tan�r megsz�molta �ket, majd meg�llap�totta az oszt�ly l�tsz�m�t, tizen�t f�t. A tizenhat �ves, harmadik oszt�lyos gyerekek izgalommal v�rt�k az indul�st, de k�l�n�sebb �rzelmeket nem �rult el arcuk.  Ha egy vadidegen l�tn� �ket, minden bizonnyal azt gondoln�, hogy drogos csoport k�sz�l ter�pi�ra. Minden tanul� kiv�tel n�lk�l �rz�ketlen szemekkel b�mult maga el�, t�tott sz�jjal, mint aki be van drogozva. Ha esetleg m�gis megsz�lalt valamelyik, annak nem sok �rtelme volt, �s szinte �rteni se lehetett. Ugyanis szomor� t�ny, hogy ennek az oszt�lynak minden tagja egyt�l-egyig Down-k�ros. Speci�lis iskol�ba j�rnak, �s b�rmi szakm�t is tanulnak, val�sz�n�leg egy otthonban fogj�k le�lni az �let�ket, ahol majd �r�kk� ir�ny�tj�k �ket, megmondj�k, mikor mit tegyenek, �s kir�ndulni is csak akkor tudnak menni, ha szerveznek sz�mukra ilyen programot. Ezt az int�zm�nyt az �nkorm�nyzat �zemelteti, �s minden elismer�s megilleti �ket, hogy rendszeresen gondjukat viselik a szellemileg s�r�lt gyerekeknek.

   Mikor elindultak a buszhoz, �s felsz�lltak r�, akkor h�z�dott mosolyra a legt�bb fi� sz�ja, el�villantva csorba, szab�lytalan fogaikat. N�h�nyuknak m�s fogyat�koss�ga is volt. Vilik�nek p�ld�ul bal kez�n hi�nyoznak az ujjai. Zsoltik�nak nincs orra, csak k�t lyuk t�tong a szemei alatt. De itt van Marci, aki tizenhat �ves l�t�re m�g nem szobatiszta, majdnem minden �jjel bevizel az �gyba. Soha semmi baleset nem �rte �ket, testi, lelki fogyat�koss�gukat annak k�sz�nhetik, hogy �gy sz�lettek.

   A fi�kb�l �ll� oszt�ly elfoglalta a buszt. �sszevissza �ltek, egym�s k�z�tt nem nagyon alakultak ki bar�ts�gok, majd mindegyik�k mag�nakval� gyerek, nem t�lzottan keresik a m�sik t�rsas�g�t. Riaszt� kin�zet�k ellen�re nagyon rendesek, v�gtelen szeretet�k p�ratlan, csak�gy, mint a seg�t�k�szs�g�k. Az egyik tan�r m�g a buszon is megsz�molta �ket, �s mikor mindent rendben tal�lt, sz�lt a sof�rnek, hogy indulhatnak. A behem�t j�rm� lassan, lusta motorz�g�ssal kapcsol�dott be a vas�rnap reggeli gy�r forgalomba, gyerekzsivaj k�s�ret�ben.

   �tk�zben csak fokoz�dott a l�rma, �lvezettel n�zt�k a m�r j�l ismert v�rosi t�jat, �s minden arcon ott �lt a felh�tlen �r�m. A sof�r egy kazett�t nyomott a magn�ba, �s a hangsz�r�kb�l j�l ismert gyerekdalok csend�ltek fel. Ennek hat�s�ra az �sszes nebul� �nekelni kezdett, m�r ha lehet azt a borzalmas ny�k�g�st, ideges�t� hamis hangokat �neknek nevezni. A tan�rok, �s a sz�l�k egy�tt �r�ltek a gyerekekkel, meghat�dva hallgatt�k a hirtelen sz�letett k�rust. A sof�r is n�ha mosolyogva pillantott bele a t�k�rbe, hogy l�ssa a sz�vszor�t�, �m m�gis �r�mteli l�tv�nyt.

   Egy fi� kekszet vett el� t�sk�j�b�l, �s hangos cs�mcsog�ssal enni kezdte. �t egy m�sik fi� k�vette, kinek batyuj�b�l csipsz ker�lt el�. Azt�n p�ld�jukat egyre t�bb �s t�bb t�rsuk k�vette, az �nekl�s fokozatosan al�bbhagyott, �s zacsk�k cs�rg�se v�ltotta fel.

   Patrik az els� �l�sen foglalt helyet, k�zvetlen a sof�rf�lke m�g�tt. � csokis n�polyit vett el�, de miel�tt hozz�l�tott volna enni, megk�n�lta vele a tan�r n�niket, akik mosolyogva vettek el egy szeletet, mert ilyen �szinte, szeretettel teli k�n�l�st nem szabad elutas�tani. A fi� is megeresztett egy r�vidke mosolyt, �s milli� porszemcs�nyi morzs�t hullajtva bekapott egy n�polyit.

   A busz befordult a cs�nakh�z parkol�j�ba, ahol meglep�en sok hely t�tong �resen. Ez kiss� szokatlan ilyenkor, mert gyereknapon rengeteg oszt�ly szokott idej�nni, sz�rakozni. De ezzel senki nem t�r�d�tt, az a fontos, hogy �k most itt vannak. Kiny�lt a busz ajtaja, el�sz�r az egyik tan�r sz�llt le, majd �t k�vetve a gyerekek is, fegyelmezetten, de kiss� izgatottan csever�szve. Volt, ki a h�t�n cipelte kis t�sk�j�t, �s volt, ki a kez�ben. Sok dolgot nem hoztak magukkal, csak ami sz�ks�ges. M�anyag t�ny�r, ev�eszk�z, r�vidnadr�g, p�l�, tornacip�. Mikor m�r egy l�lek sem volt a buszon, a sof�r bez�rta az ajtaj�t, �s � is az oszt�llyal tartott.

   Vid�man besz�lgetve haladtak a r�t fel�, a sof�r a sor v�g�n kullogott, egy apuk�val besz�lgetve. El�l k�t tan�rn� vezette a kis gyereksereget, mik�zben a k�k �gen egy-k�t kisebb f�tyolfelh� jelent meg. Am�gy kiss� meglep�, hogy az apuk�k t�bben vannak jelen, mint az anyuk�k, igaz, csak eggyel. Az apuk�k k�z�l h�rman d�nt�ttek �gy, hogy elj�nnek gyerek�kkel a r�tre, m�g az anyuk�k csak ketten voltak a tan�rn�k�n k�v�l.

   A r�ten m�anyag sz�kek, asztalok v�rt�k a kir�ndul�kat, melyeket a cs�nakh�z alkalmazottai helyeztek el a nagy f�ves terepen, ahogy azt kor�bban megbesz�lt�k az iskol�val, �s az �nkorm�nyzat illet�kes oszt�ly�val. A gyereknapi helysz�n sz�le felett �gbe ny�l�, vasszerkezeteken vastag, magasfesz�lts�g� k�belek zizegtek. �tl�san futottak �t az idomtalan r�t felett.

   A r�tet birtokba v�ve mindenki letelepedett, v�lasztottak helyet maguknak, az asztalok melletti sz�kekre pakolt�k a t�sk�kat, szatyrokat, h�tizs�kokat. P�r perc eltelt ezzel, mire minden gyerek, �s feln�tt elrendezte dolgait. N�h�nyan m�g ittak egy keveset, majd a tan�rok utas�t�s�ra felsorakozott az oszt�ly. A gyerekek egym�s mellett �llva, mozgol�dva, besz�lgetve v�rt�k, mi fog t�rt�nni. Sejtett�k, hogy j�t�k k�vetkezik, mert szinte mindig ez t�rt�nik gyereknapon. Persze voltak olyan �vek, mikor gyereknapon nem ide j�ttek, hanem vid�mparkba, �llatkertbe, m�zeumba. Most viszont itt vannak, felsorakozva, �s egyik�k se figyel a tan�rokra.

- Gyerekek, figyeljen mindenki!- sz�lt �gika az oszt�lyhoz. A fi�k tekintete r� szegez�d�tt, majd ha lassan is, de befejezt�k a besz�lget�st, �s csendben figyeltek a tan�rra.

- Eb�dig j�tszani fogunk. Mindenki kap egy babzs�kot, �s egyes�vel, ahogy sz�l�talak benneteket, eldobj�tok. Az nyer, akinek a legmesszebbre siker�l dobni.- v�zolta fel �gika az els� feladatot. Bejelent�s�t izgalommal telt nevet�s k�vette, tetszett a gyerekeknek ez a m�sor. Majd a tan�rn� a sz�l�kh�z fordult.

- Megk�rn�k egy apuk�t, aki seg�tene a dob�s lem�r�s�ben.- k�r�s�re azonnal kil�pett egy f�rfi, �s odament hozz�.

- Sz�vesen seg�tek.- mondta mosolyogva a magas, v�kony testalkat� f�rfi, akit Endr�nek h�vnak, �s az � fia is itt van az oszt�llyal.

- Nem kell millim�ter pontosan m�rni. El�g, ha lel�pi a t�vols�got, csak arra k�rem, mindig egyform�t tess�k l�pni, csal�s n�lk�l.- k�rte mosolyogva a tan�rn�.

- Ez term�szetes. Tiszta j�t�k lesz.- adta Endre a megnyugtat� v�laszt.

- Rendben, k�sz�n�m.- h�l�lkodott �gika.

   Csak kett� babzs�k van, de ez �pp el�g. Valika maga el� vett egy pap�rt, melyen az oszt�lyn�vsor �llt, �s sz�l�totta az els� dob�t a vonalhoz, melyet k�zben Endre h�zott a f�ld�n egy kisbalt�val.

   A t�bbi sz�l� k�z�l a f�rfiak fel�ll�tott�k a bogr�cs�llv�nyt, r�akasztott�k a kond�rt, f�t v�gtak az Endr�t�l visszakapott balt�val. A k�t anyuka neki fogott krumplit pucolni, �s a t�bbi egy�b alapanyag el�k�sz�t�s�nek az eb�dhez. Ezekkel az esem�nyekkel kezdet�t vette a gyereknap, mely m�r most, az els� pillanatt�l fogva nagyszer� hangulatban zajlott.

   A cs�nakh�z parkol�j�ba egyre t�bb busz �rkezett, ahogy telt az id�. �jabb oszt�lyok �rkeztek, de �k nem a r�tre mentek, hanem a cs�nakh�z ter�let�n vertek tany�t. Ott komolyabb j�t�kok folytak. Teke, kisp�ly�s foci, l�btenisz, �s asztalitenisz verseny. Csup�n a ker�t�s, �s j� n�h�ny m�ter v�lasztotta el �ket a s�r�lt gyerekekt�l. Sajnos akadt egy-k�t suhanc, akik odaszaladtak a ker�t�shez, �s cs�folni kezdt�k a szellemi fogyat�kos oszt�lyt. A s�rtettek nem figyeltek oda, igyekeztek nem �szrevenni, nem meghallani, de minden igyekezet�k ellen�re eljutottak f�l�kig az �cs�rol� szavak. Nem esett j�l nekik, �s kicsit be is �rny�kolta j�kedv�ket, napjukat, de valahol m�r hozz�szoktak, ugyan�gy, mint ahhoz, ha elmennek valahova kir�ndulni, sokan megb�mulj�k �ket.         

   M�g csak d�l volt, de a v�rost s�r� s�t�t felh� bor�totta be, eltakarva a Napot, ezzel helyet adva a sejtelmes �rnyakkal teli s�t�ts�gnek. Az utc�n j�r� emberek egyre s�r�bben emelt�k agg�d� tekintet�ket az �g fel�, majd l�buk el� n�zve megszapor�zva l�pteiket, igyekeztek min�l hamarabb el�rni biztons�got ny�jt� otthonukat. A sz�l h�tborzongat� s�r� hangot produk�lva s�v�tett az �gbe magasl� h�zak k�z�tt.

Vihar k�zeledik. -gondolt�k az egym�s mellet elhalad� sz�tlan emberek. M�g is volt valami furcsa, valami aggaszt� a hirtelen v�rosra telepedett term�szeti jelens�gben.

Az �t menti kandel�berek f�nye hol kialudt, hol �jra felvillant p�r percre, v�szj�sl� k�l�n�s f�nyj�t�kkal t�ve m�g k�s�rtetiesebb� az egy�bk�nt sem bizalomgerjeszt� k�rnyezetet.

A cs�nakh�z melletti hatalmas f�ves r�ten sem volt r�zs�sabb a helyzet.

A felh�k �gy bes�t�t�tett�k az eget, hogy a madarak azt hitt�k, este van, �s menek�lve b�jtak el a f�k lombjai k�z�tt.

A p�r ezer f�s l�leksz�m� kis telep�l�snek m�r elege volt ebb�l. Ez t�rt�nik minden �vben, a gyereknapon.

 Hi�ba hozz�k ki ide a kicsiket a tan�rok, n�h�ny sz�l� k�s�ret�ben, ez megy m�r �vek �ta, hogy az id�j�r�s t�nkreteszi a gyerekek napj�t. Pedig rengeteg sz�nes programmal szerett�k volna m�latni az id�t, eml�kezetess� tenni a beteg gyerekek sz�m�ra.

Ugyanis a szomor� napot m�g az is be�rny�kolja, hogy nem eg�szs�ges gyerekekr�l van sz�, hanem szellemi s�r�lt, Down-k�ros csemet�kr�l. Sok-sok �gyess�gi vet�lked�, csapat, �s akad�lyverseny szerepelt a napi programok k�z�tt, melynek f�nypontja a nap v�gi tombolasorsol�s lett volna, ahol term�szetesen minden gyerek sorsz�m�t kih�zz�k, senki nem t�vozna �res k�zzel, hogy siker�lm�ny�k lehessen. De az eg�szet kereszt�l h�zta a bar�ts�gtalan, hirtelen j�v� id�j�r�s, mellyel szemben tehetetlen az ember.

 A beteg gyerekek kev�ske vesz�ly�rzettel rendelkeztek, �gy j�szerivel csak tan�cstalanul n�zt�k, ahogy a tan�rok, �s a sz�l�k kapkodva mentik a menthet�t, mikor a viharos sz�l felkapott mindent. D�ltek az asztalok, felborultak a poharak, �d�t�s �vegek. A bogr�cs �llv�ny is �gy csuklott �ssze, mint a colostok, �s a kond�r tartalma s�t�t v�rk�nt ter�lt el a poros f�ben. Ezzel oda az eb�d, �pp most, mikor m�r lassan k�sz�l�dni akartak, megter�teni az asztalokat, kimerni az �telt. Err�l is le van a gond, mivel a sz�l �gy kapta fel a pap�rt�ny�rokat, �s esztelen�l rep�tette mindenfel�, ak�r a h�pih�ket. A feln�ttek kiab�ltak, k�ts�gbe esetten pr�b�lt�k �sszeszedni a gyerekeket, akik csak t�tov�n sz�delegtek a f�ves terepen, azt sem tudva, mit�v�k legyenek. Az a p�r apuka, akik elj�ttek, kettes�vel kapt�k h�nuk al� a beteg kis tanul�kat, �s rohantak vel�k a hossz�k�s, t�bb helyis�gb�l �ll� fah�z terasz�ra, melyet f�ny�tereszt� �vegsz�las hull�mlemez v�d az es� el�l.

   Sz�nni nem akar� zsivaj t�lt�tte be a betonterasz l�gter�t, mindenki mondta a mag��t, �m a sok gyerek besz�de ink�bb kisborj� b�g�s�hez hasonl�tott. A sz�l�k ijedten n�ztek egym�sra, �s igyekeztek �sszesz�molni, hogy megvan-e mindenki. A nevel�k, �s a gyerekek �sszesen vagy h�szan lehettek a teraszon, csapzott hajjal, koszos ruh�ban, melyet a szesz�lyes id�j�r�s var�zsolt percek alatt maszatoss�. Az anyuk�k, apuk�k, �s a tan�rok mind megvoltak, a gyerekek l�tsz�ma k�rd�ses, melyet k�t pedag�gus igyekezett izgatottan �sszesz�molni. Persze nem siker�lt els�re, mindketten m�st sz�moltak, ez�rt neki�lltak m�sodszor, harmadszor, �s negyedszer is. Mikor v�gre siker�lt nekik, �s mindketten ugyanazt az eredm�nyt kapt�k, �tsz�molt�k �t�dsz�r is, ellen�rz�sk�ppen.

   Az egyik t�z emeletes h�z l�pcs�h�z�nak ajtaj�n egy k�z�p magas kiss� teltkarcs� n� l�pett ki az utc�ra. Hossz� barna haj�ba azonnal belekapaszkodott a viharos sz�l. Kab�tja kapucnij�t szorosan fej�re k�t�tte, �s m�g mindenki befel� igyekezett az �t�letid� el�l, � siet�s l�ptekkel elindult a k�zs�gb�l kifel� vezet� utc�n. A mellette elhalad� emberek csod�lkozva n�zt�k a j�l ismert kedves, mindig bar�ts�gos asszonyt. - Pocs�k id�nk van Bettike, sz�l�totta volna meg az egyik szomsz�d, de a n� csak b�lintott egyet a fej�vel �s sz� n�lk�l folytatta �tj�t. Az egyre er�s�d� sz�lnek nekifesz�lve, kavarg� gy�tr� gondolatait�l, �s az aggodalomt�l zih�l� mellkassal pr�b�lt egyre k�zeledni c�lj�hoz. Kint a cs�nakh�zn�l ma tartj�k a s�r�lt, fogyat�kos gyermekek sz�m�ra a gyereknapot. Betti gondolatban visszagondolt arra az id�re mikor a fi�t Patrikot v�rta. Csupa �r�m �s boldogs�g volt minden nap att�l a perct�l fogva, ahogy megtudta, hogy gyereket v�r, az sem zavarta meg �r�m�t hogy fia apja nem v�llalta �ket.  Sz�let�se ut�n azonnal kider�lt, hogy agyk�rosod�ssal sz�letett, �s szellemi fogyat�kosan kell le�lnie eg�sz �let�t. Betti mindent elk�vetett, hogy fia a legteljesebb �letet �lhesse. Ez�rt is engedte el ma az iskola �ltal szervezett gyereknapi rendezv�nyre. Szerette k�z�ss�gbe hordani Patrikot, elvitte, ahova csak tehette, �gy a fi� megszokta az emberek olykor fura tekintet�t, n�ha sajn�lkoz� megjegyz�s�t. Betti nagy igyekezettel vett r�szt a mai program szervez�s�ben. Megtett minden t�le telhet�t, hogy min�l vid�mabb �s sz�nesebb legyen ez a nap gyermek�nek �s a hasonl� fogyat�kkal �l�k r�sz�re. A pedag�gusok t�bbsz�r is k�rt�k, hogy tartson vel�k, k�s�rje el �ket a cs�nakh�zn�l tartott j�t�kos mulats�gra, de most valahogy �gy �sszes�r�s�dtek feje f�l�tt a lak�s k�r�li teend�i, hogy sajn�lattal, de visszautas�totta a megh�v�st.

Most ezerszer megb�nta m�r, hogy nem tartott a pedag�gusokkal, �s azzal a n�h�ny sz�l�vel, akik elv�llalt�k ezt a nem �ppen kis figyelmet ig�nyl� feladatot. Az id�j�r�s szok�s�hoz h�ven most is t�nkre tette a gyerekek mulats�g�t, de Bettit nem ez aggasztotta legink�bb. Valami megmagyar�zhatatlan szorong�s, f�lelem ker�tette hatalm�ba. Mindent els�pr� k�sztet�se volt hogy kimenjen a r�tre, �s saj�t szem�vel gy�z�dj�n meg gyermeke s�rtetlens�g�r�l, s persze seg�ts�g�re legyen mindenben a t�bbi sz�l�nek, pedag�gusnak ebben az �t�letid�ben. M�r csak n�h�ny kertes h�z mellet kell elmennie, �s ki�r a szabadba. A m�skor oly gy�ny�r� naps�t�tte, �de z�ld k�rnyezet most s�t�t, �s visszatasz�t� volt. A sz�l beb�jva kapucnija al� v�szj�sl� hangokat suttogott a f�l�be. Ahogy cs�kkent a t�vols�g a cs�nakh�zhoz vezet� �ton, �gy n�tt Bettiben a f�lelem, �s valami semmihez sem hasonl�that� rossz el��rzet. Az utols� m�tereket m�r szinte futva tette meg, hallva az iszonyatos hangzavart a t�r fel�l.  Ahogy csak b�rt �gy szaladt a hang ir�ny�ba, tork�ban dobog� sz�ve majd kiugrott mellkas�b�l. Az eg�sz �ton tart� �nv�d egyre csak er�s�d�tt benne. - El kellett volna j�nn�m..., minden m�s r��rt volna.

   A k�t tan�rn� ijedten n�zett egym�sra, mikor a l�tsz�mellen�rz�s ut�n tudatosult benn�k, hogy egy gyerek hi�nyzik. Patrik, aki nem egyszer okozott m�r probl�m�t �nhib�j�n k�v�l a tan�roknak, most is �jabb gond megold�sa el� �ll�totta a nevel�ket. Sajnos a fi�nak megvolt az a rossz tulajdons�ga, hogy n�ha elcsavarog, de � ezt nem direkt teszi, egyszer�en csak �gy j�n �ssze. Guggolva n�zegeti a f�ben �l� bogarakat, tanulm�nyozza az apr� kis vir�gokat. Azt�n p�r m�terre arr�bb megl�t egy m�sik vir�got, melynek nem tud ellen�llni, �s �gy lassan, de biztosan egyre messzebb ker�l a figyel� szemek el�l, am�g v�gleg el nem t�nik. Most is egy ilyen eset t�rt�nt, �s a tan�rok, felk�sz�ltek, hogy a tragikus h�rt k�z�lj�k az oszt�llyal, �s az �ket elk�s�r� sz�l�kkel. Valika n�ni, aki magas, karcs� n�, a mai napon sz�k k�k farmernadr�gba, feh�r p�l�ba, �s piros es�kab�tba �lt�z�tt, � sz�nta r� mag�t a h�rk�zl�sre.

- Figyelem! Szeretn�m, ha mindenki elcsendesedne egy kicsit, �s figyelne!- mondta emelt, kiss� ideges hangon. A felsz�l�t�st t�bbsz�r meg kellett ism�telnie, hogy a c�lj�t el�rje. Mikor az �sszes szemp�r r� figyelt, nagy s�hajjal r�sz�nta mag�t, hogy k�z�lje a tragikus h�rt. Ami norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt nem lenne tragikus, mert Patrikt�l m�r szinte megszokt�k ezt az elt�n�sdit, de most ebben az �t�letid�ben igencsak aggaszt� a helyzet.

- Egy rossz h�rt szeretn�k k�z�lni. Sajnos nagy baj van, Patrik nincs meg. �gik�val t�bbsz�r �tsz�moltuk a gyerekeket, de Patrik hi�nyzik.- a bejelent�st halk, el�gedetlen morajl�s k�vette, �s mindenki sutyorogni kezdett a mellette �ll�val, kombin�ltak, hova t�nhetett, �s mi�rt.

- Meg kell keresni!- vette �t a sz�t �gika, �s seg�lyk�r�en n�zett a sz�l�kre, f�leg az apuk�kra. B�zott benne, hogy k�r�se meghallgat�sra tal�l. P�r pillanatig d�bbent, tan�cstalan csend �lt a t�rsas�gon, k�zben az es� esni kezdett hatalmas cseppekben, melyek csak �gy csattogtak a betonon, az aszfalton, �s a terasz tetej�n. A gyerekek riadtan kapkodt�k tekintet�ket mindenfel�, �rthetetlen�l n�zt�k az id�j�r�s esztelen j�t�k�t, l�tszott rajtuk, hogy f�lnek.

- Meg kell keresni Patrikot!- ism�telte meg a k�r�st, vagy tal�n felh�v�st, �s arca mindent el�rult, melyre ki�lt a r�m�let, ijedts�g, tan�cstalans�g. Neki is dolga, k�teless�ge lenne megkeresni a gyereket, mert r�b�zt�k, felel�ss�ggel tartozik �rte, de ebben az id�ben nem mer elindulni, keresni, �s ezt nem is meri bevallani a gyerekek, �s a sz�l�k el�tt.

   Val�s�ggal leszakadt az �g. Az es� �gy esett, mintha d�zs�b�l �nten�k. A r�ten teljesen el�zott minden, felesleges �sszeszedni �ket, az �sszes t�rgy, �s kell�k mehet a kuk�ba. S�r� vill�mok cik�zva vil�g�tott�k meg az eget, ak�r egy vaku f�nye. Kegyetlen �gih�bor� d�lt, s�ket�t� d�rg�sekkel, hatalmas robajokkal, mintha �gy�sz� k�s�rn� a p�ratlan vihart.

- Majd �n!- ki�ltott, �s jelentkezett egy pocakos, vastag bajsz� apuka, �s haboz�s n�lk�l nekiindult a keres�snek, a r�t fel�. K�t kez�t sz�ja el� emelte, �s hangosan kiab�lt. – Patrik! Patrik!- de szavai nagy r�sz�t elnyelt�k, elnyomt�k az �g h�borg� hangjai. Egy perc sem telt bele, b�rig �zott. Ruh�ja csurom vizesen tapadt test�hez, haja teljesen fej�re lapult, �s a v�zcseppek utat tal�lva hajtincsein kereszt�l, zavar�an cs�p�gtek orr�ra, szemeire. Szorgalmasan, sz�net n�lk�l kiab�lta a gyerek nev�t, �s egyre t�volodott a biztons�got ny�jt� �p�lett�l, az agg�d� szemek el�l, ebben a borzaszt�, egyre er�s�d� viharban.

- J�jj�n vissza!- ki�ltott ut�na Valika, de szavai m�r nem �rhettek el a rem�nytelen feladatra v�llalkoz� f�rfihez. – �risten, most mit tegy�nk?- k�rdezte tan�cstalanul, �s koll�gan�j�re, �gik�ra n�zett. V�laszt nem kapott, csak ijeszt� csendet, �rezte, hogy minden sz�l�t leb�n�tott a tehetetlens�g, kikben ott van a seg�teni akar�s, de ez a k�osz, melyet a vihar okozott, leb�n�tja mindannyiukat.

- Uh��ra iliszh�kka h�szott.- sz�lalt meg az egyik beteg gyerek.

- Tess�k?- fordult oda k�rd�n Valika, �s v�rta, hogy a gyerek megism�tli mondand�j�t.

- Uh��ra iliszh�kka h�szott.- j�tt a v�lasz sz�r�l sz�ra.

- Mit mond?- k�rdezte az egyik apuka, aki nem �rzett mag�ban annyi b�tors�got, hogy � is Patrik keres�s�re induljon.

- Azt mondja, hogy Patrik utolj�ra giliszt�kkal j�tszott.- ford�totta le Valika a beteg gyerek szavait.

- �s akkor mi van? Seg�t valamit is ez az inform�ci�?- k�rdezett �jra az apa.

- Annyit biztosan- kezdte a v�laszt Valika,- hogy Patrik nem tudatosan csavargott el. Minden bizonnyal most is a f�ben sz�szm�t�lt, �s lassan, m�terr�l m�terre elt�volodott. Sajnos nem ez az els� eset, de rem�nykelt� lehet, hogy eddig mindig megtal�ltuk r�vid id�n bel�l, s�rtetlen�l, �pen, eg�szs�gesen.                 

   Betti a fut�st�l, �s a cs�nakh�z fel�l �rkez� k�ts�gbeesett hangokt�l megr�m�lve, zih�l� mellkassal pr�b�lta min�l hamarabb c�lj�t el�rni. Csak p�r m�ter v�lasztotta el, hogy v�gre a r�t k�zel�be �rjen, amikor a hatalmas cseppekkel ind�t� es�, pillanatok alatt vill�mok, �s menyd�rg�sek k�s�ret�ben zuhogni kezdett. Bettin, p�r m�sodpercen bel�l egyetlen sz�raz ruhadarab sem volt.  A szakad� es� az �gt�l a f�ldig, szinte �tl�thatatlan f�gg�nyt k�pezett a minden �ron l�tni akar� n� szeme el�. Az erej�b�l mit sem vesztett viharos sz�l korb�cs�t�sk�nt csapta arc�ba az �gb�l lez�dul� vizet, tork�t, fizikai f�jdalmat okozva szorongatta a f�lelem. Teste a vihart�l meggy�t�rve, g�rnyedve k�zd�tte mag�t l�p�sr�l– l�p�sre el�re, mik�zben egyre tiszt�bban hallotta a t�r fel�l j�v� ki�lt�sokat. Test�t j�ghideg borzong�s j�rta �t az es� okozta �t�zott ruh�it�l, s a lelk�t egyre er�sebben gy�tr� f�lelem miatt minden porcik�ja reszketett. M�r nem tudta, hogy k�ts�gbees�s�ben hallucin�l, vagy val�ban fia nev�t hallja ki�ltani a t�r fel�l.

   Lassan el�rkezett a cs�nakh�z melletti f�ves r�szre, ahol mondhatni h�bor�s k�r�lm�nyek t�rultak szeme el�. Kit�gult pupill�kkal f�lelemt�l eltorzult arccal pr�b�lt a hangok ir�ny�ba k�zeledni. Min�l er�sebben hallotta  hol  a fia nev�t ki�lt� f�rfihangot, hol k�ts�gbeesett n�k ki�lt�sait, ann�l tiszt�bban rajzol�dott ki szeme el�tt a cs�nakh�z �p�let�nek terasz�n �ll� egym�ssal szorosan �sszeb�j� gyermekek csoportja, �s a szinte m�r eszel�sen ki�ltoz�, tan�cstalanul egym�sra tekinget� feln�ttek alakja. Fej�t lassan a Patrik nevet ki�lt� hang ir�ny�ba ford�totta, ahol egy halv�nny� mos�dott f�rfialak rajzol�dott ki szeme el�tt. Agya hihetetlen sebess�ggel m�rte fel az �szt�nei �ltal m�r jelzett bajt, de belekapaszkodva egy hajsz�lnyi rem�nybe szem�t a gyerek csoportra szegezve k�ny�rg� tekintettel kereste fia kedves arc�t a t�bbi r�m�lt gyermek arc k�z�tt, eredm�nytelen�l. A teraszon �ll� eddig tele torokb�l ki�ltoz� feln�ttek zavarodott, trag�di�t sugall� arccal figyelt�k a b�nultan �ll� gyermek�t kutat� any�t. Betti lassan k�rbej�ratta tekintet�t a teraszon �ll�kon, szeme k�rd�n �llt meg a toporg� pedag�gusokon. Az egym�ssal szinte szemben �ll� feln�ttek szeme n�m�n egym�sba kulcsol�dott. Bettin iszonyatos p�nik lett �rr�, s f�lve minden kimondott sz�t�l n�m�n, csak szem�vel k�rdezte: -Hol van? Hol van Patrik?

   Az �gi �ld�s sz�nni nem akarva z�dult a f�ldre, mosva, �ztatva mindent, embert, �llatot, n�v�nyt egyar�nt. A s�r�, hatalmas es�cseppek sz�rke f�tyollal hom�lyos�tott�k el a t�jat, az emberi szem el�l a l�t�t�vols�got. Az egyenetlen talajon kisebb-nagyobb m�lyed�sekben pillanatok alatt k�l�nb�z� m�ret� t�cs�k keletkeztek, melyeknek m�lys�g�t nem l�tva, kock�zatos bele l�pni. De ahol nem voltak m�lyed�sek, a sima r�szeken is m�r bok�ig �rt a v�z. A v�ros utc�in folyamk�nt h�mp�lyg�tt, a v�zelvezet� csatorn�k nem gy�zt�k elnyelni az irdatlan mennyis�g� es�vizet. Az utc�kon egy l�lek nem j�rt, a brut�lis id�j�r�s teljesen leb�n�totta a gyalogos, �s a j�rm�forgalmat.

   Csak a cs�nakh�z mellett volt n�mi �let, de ott is az id�j�r�s volt az �r, �s akik Patrikot szerett�k volna megkeresni, tehetetlen�l �lltak, nem tudva mit�v�k legyenek, a tehetetlens�g leb�n�totta cselekv�k�pess�g�ket.

    Az elk�borolt, szellemileg s�r�lt kisfi� teljesen kiz�rta a k�lvil�got. Siker�lt messzire elcsavarognia, �gy akkor sem hallan� a nev�t ki�lt� apuk�t, ha a vihar nem tombolna �r�lt m�dj�ra. T�bb sz�z m�tert tett meg figyelmetlen�l, f�k, �s bokrok k�z�tt b�kl�szott, mire el�rt arra a helyre, ahol most van. Egy kisebb domb m�g�tt t�rdelt a v�zben �ll� talajon. A domb tal�n tizen�t m�ter �tm�r�j�, �s h�rom m�ter magas lehetett, nem nagy, de arra t�k�letesen el�g, hogy a t�rdel� gyereket elrejtse. Patrik giliszt�kat keresg�lt, �s tal�lt is. Mivel nem volt n�la semmi, �bl�s �veg, esetleg m�anyag kis doboz, melyben a horg�szok tartj�k a csalit, �gy sz�j�ba gy�jt�tte a cs�sz�m�sz� f�rgeket. Nem tudta mi c�lja ezzel, hogy giliszt�kat gy�jt, most ezt tartotta fontosnak, �s j�nak. Puszta k�zzel turk�lta a f�ldet, de csak n�h�ny pillanatig volt s�ros, mert a szakad� es� gyorsan lemosta. Nagyon j�l elvan �gy, j�l sz�rakozik, mert nem tudja felm�rni a vesz�lyt, a bajt. M�s norm�lis gyerek ilyenkor m�g otthon is f�lne az anyja mellett ett�l a borzalmas id�j�r�st�l, d�rg�sekt�l, vill�ml�sokt�l, de Patrik nem. Az � agya m�sk�pp m�k�dik, nem �gy fog fel, �s m�rlegel bizonyos szitu�ci�kat, ahogy azt kellene, ez�rt most sem vette �szre a fel� k�zeled� veszedelmet. A fi� h�ta m�g�tt a vadon n�tt bokrok s�r�j�b�l egy termetes giliszta araszolt lassan, nesztelen�l, egyre k�zelebb. Vastags�ga, mint egy emberi alkar, hossz�s�ga el�rte a k�t m�tert. Ak�r egy �letvesz�lyes k�gy�nak is beillene. Patrik a vesz�lyr�l semmit nem tudva, tov�bbra is buzg�n kereste a kukacokat, �s t�mte a sz�j�ba.

   Nem ez az els� eset, hogy �gy elk�borolt. Megtette ezt eddig majdnem minden kir�ndul�son, de h�la az �gnek mindig megtal�lt�k, �s soha nem kapott semmi b�ntet�st, tekintettel szellemi �llapot�ra. Mindenki tiszt�ban volt vele, hogy nem direkt t�nik el, nem a nevel�ket akarja ezzel ideges�teni, esetleg t�nkre tenni, egyszer�en � ilyen, nem k�pes meg�rteni, hogy ez a szok�sa rossz, nem szabad. B�rmikor, �s b�rhol is t�nt el, m�g soha nem volt ennyire kegyetlen az id�j�r�s, mint most. De ez nem aggasztotta Patrikot, f�lelem�rzete egyenl� a null�val. Kit�nt t�rsai k�z�l ezzel a rossz szok�ssal, �s azzal is, hogy mag�nakval� term�szete miatt �ltal�ban egyed�l j�tszott. � nem szokott egy�tt focizni a t�bbi gyerekkel, minden k�z�s j�t�k al�l kih�zta mag�t, �s reggelin�l, eb�dn�l is �ltal�ban k�l�n asztalhoz �lt, jobban �rezte mag�t egyed�l.

   Az es� csillapodni kezdett, �rezhet�en, percr�l percre gyeng�lt, �s az �gz�rg�sek is jelent�sen al�bbhagytak. Az �ri�si vill�ml�sok is er�sen megcsappantak, m�r csak itt-ott cik�zott egy-egy v�kony vill�m a komor sz�rke, v�gtelen ruh�ba �lt�z�tt �gbolton. Patrik �szrevette a v�ltoz�st, fej�t felemelte, p�r m�sodpercig n�zte az eget, majd mintha mi se t�rt�nt volna, tov�bb folytatta eddigi tev�kenys�g�t. Az �ri�sgiliszta nem torpant meg a hirtelen v�ltoz�st�l, tov�bbra is �vatosan k�zeledett a mit sem sejt�, �rtatlanul t�nyked� gyerek fel�. Lassan, nesztelen�l k�szott kiszemelt �ldozat�hoz, a fajfenntart�shoz sz�ks�ges tev�kenys�gek elv�gz�se c�lj�b�l. K�nnyed�n haladt a vizes, itt-ott v�zben �ll� talajon, �s �rezte a c�l m�r k�zel van, amely f�szek lesz kicsinyei sz�m�ra. Patrik sz�j�b�l kil�gott n�h�ny giliszta, amik tehetetlen�l verg�dtek, csapkodtak, de mindhi�ba, nem tudtak f�jdalmat, vagy valami olyan k�ls� behat�st okozni, hogy a gyerek, mint akit �ram�t�s �rt, meglepetten, ijedten, egy pillanat alatt kik�pje a kiszolg�ltatott sors� cs�sz�m�sz�kat.

   Viszont a hatalmas giliszta el�rte Patrikot, �s a l�b�hoz hozz��rve, m�r kezdett is felfel� k�szni a test�n. Szerencs�tlen sr�c megijedt egy pillanatra, de azt�n csak n�zte, mi t�rt�nik. A meglep�d�tts�g teljesen blokkolta az am�gy sem valami akt�v agy�t. Kerek szemmel, t�gra ny�lt pupill�kkal n�zte a hatalmas f�rget. A f�lelem eleny�szett most a meglep�d�tts�g mellett, amit a giliszta hatalmas termete okozott. M�g soha nem l�tott ekkora p�ld�nyt. Hossz�akat, k�v�rebbeket m�r igen, kor�bbi es�s id�kben, de ilyen �ri�sit m�g nem. Sz�j�t is elt�totta a tekint�lyes p�ld�ny l�tt�n, mely eredm�nyek�nt a sok kis norm�l m�ret� kukac vizes combj�ra potyogott. A monstrum f�reg m�r a fi� nyaka fel� k�zeledett, �s az �ldozat k�t k�zzel megfogta a vastag, gy�r�s testet. Nem akarta ledobni mag�r�l, csak �gy fogta meg, mint amikor m�s ember az �l�be vesz egy kiscic�t. �rezte, hogy valami nem stimmel, �s a megszokott �llapot�t�l m�sabb a helyzet, de csak minim�lis f�lelmet �rzett, l�ny�t tov�bbra is ink�bb a meglep�d�tts�g uralta.

   Az �ri�snak csak egy terve volt, hogy a kokont elhelyezze a fi� test�ben, ami t�k�letes f�szek, �s maxim�lis biztons�got ny�jt a kicsiknek.

   Patrik fej�t el�rve, bek�szott a meglep�d�tts�gt�l m�g mindig t�tva maradt sz�jon, �s behatolt, amilyen m�lyre csak lehetett. A fi�ra k�h�g� g�rcs j�tt, tehetetlen�l kapott k�t k�zzel a tork�hoz, de ez semmit nem seg�tett, az eg�sz csak �szt�n�s reakci� volt, �s k�zben kezdet�t vette a szaporod�s m�sodik f�zisa. A giliszta lassan elkezdett kifel� araszolni, k�zben b�jva ki a ny�lk�s tokb�l, mely mag�n hordozta egy m�sik giliszta sperm�j�t, �s pet�it. A t�bb percig tart� folyamat v�g�n a tokot visszat�rte a fej�n�l, amely hermetikusan bez�rult, �s kokont k�pezve goly� alakot vett fel. A m�r ny�lk�s tok n�lk�li giliszta tehetetlen�l zuhant a f�ldre, teste nagyot csattant a vizes talajon, majd lust�n, lass� mozdulattal vonaglani kezdett. �sszevissza mozgott, k�gy�zott k�nj�ban, de alig volt benne �let. Patrik oldalra d�lt, feje le�rt a talajra, k�t kez�t tov�bbra is a nyak�n tartotta, �s k�h�g�tt sz�net n�lk�l. L�bait n�ha ide-oda vetette, mint egy f�ld�n hemperg� focista, aki egy sz�p csomagot kapott bokacsontj�ra az ellenf�l stoplij�val. Szemeit csukva tartotta, arca kipirosodott a sok k�h�g�st�l, �rezte, hogy valami van a tork�ban, pr�b�lta fel�klendezni, de nem j�rt sikerrel. Azt�n ahogy a kokon v�gleg elhelyezkedett, �gy csillapodott a k�h�g�s, �s Patrik szervezete, ha lassan is, de kezdett megnyugodni. F�radtan t�rdelt fel, kicsit sz�d�lt, n�ha k�h�g�tt egyet, �klendezett, amint a kellemetlen �rzetet kelt� kokon h�nyingert gerjesztett. Most egy hatalmas �klendez�s szakadt fel tork�b�l, ami gyenge ord�t�snak t�nt, �s sz�j�b�l ny�lk�val, �s gilisztasperm�val keveredett ny�l folyt ki, de a kokon stabilan �llt szervezet�ben. Vadul k�pte ki, de j� r�sze a combj�n landolt, a t�bbi a mellkas�n. Undorodva t�r�lte meg a sz�j�t jobb kez�vel, �s gyeng�n kiss� t�ntorogva, mint aki sz�d�l, fel�llt. N�zte a f�ld�n vonagl� �ri�s testet, �s nem tudta mire v�lni a lezajlott esem�nyt, fogalma sem volt mi t�rt�nt. Csak �llt egymag�ban, t�vol mindent�l, �s mindenkit�l, s�r�lt agya semmire nem gondolt, k�z�mb�sen, �res szemekkel n�zett a t�voli semmibe.

eggel k�sz�nt�tt be az idei gyereknapra. A Nap sugarai beter�tett�k a v�rost, k�nnyen tehett�k, egy felh� sem j�rt az �gen. A kellemes leveg�be madarak csiripeltek, �nekeltek, f�ty�r�sztek. Az utc�kon j�r�kel� emberek arc�n is ott �lt az �r�m, melyet ez a friss reggel okozott, ugyan�gy, mint a term�szet, az � lelk�k is �jj� sz�letett a komor t�l ut�n.

   Az iskola el�tt, az �t sz�l�n egy busz �llt, vezet�j�vel t�relmesen v�rta az oszt�lyt. Gyerekek gy�lekeztek az int�zm�ny bej�rat�n�l, k�t tan�rral, �s n�h�ny sz�l�vel. A mai program, gyereknapoz�s a cs�nakh�z melletti r�ten. Lesz ott minden, k�l�nb�z� csoportos versenyek, melyeket majd akkor spont�n r�gt�n�znek a nevel�k, �s r�gt�n meg�rkez�skor elkezd�dik a bogr�csoz�s, hogy d�lre megf�j�n az eb�d.

   A gyerekek j�l nevelten sorakoztak, mindenki fogta a p�rja kez�t. Nem l�rm�ztak, csak itt-ott volt kis sutyorg�s, a legt�bbj�k n�m�n n�zett ki a fej�b�l. Az egyik tan�r megsz�molta �ket, majd meg�llap�totta az oszt�ly l�tsz�m�t, tizen�t f�t. A tizenhat �ves, harmadik oszt�lyos gyerekek izgalommal v�rt�k az indul�st, de k�l�n�sebb �rzelmeket nem �rult el arcuk.  Ha egy vadidegen l�tn� �ket, minden bizonnyal azt gondoln�, hogy drogos csoport k�sz�l ter�pi�ra. Minden tanul� kiv�tel n�lk�l �rz�ketlen szemekkel b�mult maga el�, t�tott sz�jjal, mint aki be van drogozva. Ha esetleg m�gis megsz�lalt valamelyik, annak nem sok �rtelme volt, �s szinte �rteni se lehetett. Ugyanis szomor� t�ny, hogy ennek az oszt�lynak minden tagja egyt�l-egyig Down-k�ros. Speci�lis iskol�ba j�rnak, �s b�rmi szakm�t is tanulnak, val�sz�n�leg egy otthonban fogj�k le�lni az �let�ket, ahol majd �r�kk� ir�ny�tj�k �ket, megmondj�k, mikor mit tegyenek, �s kir�ndulni is csak akkor tudnak menni, ha szerveznek sz�mukra ilyen programot. Ezt az int�zm�nyt az �nkorm�nyzat �zemelteti, �s minden elismer�s megilleti �ket, hogy rendszeresen gondjukat viselik a szellemileg s�r�lt gyerekeknek.

   Mikor elindultak a buszhoz, �s felsz�lltak r�, akkor h�z�dott mosolyra a legt�bb fi� sz�ja, el�villantva csorba, szab�lytalan fogaikat. N�h�nyuknak m�s fogyat�koss�ga is volt. Vilik�nek p�ld�ul bal kez�n hi�nyoznak az ujjai. Zsoltik�nak nincs orra, csak k�t lyuk t�tong a szemei alatt. De itt van Marci, aki tizenhat �ves l�t�re m�g nem szobatiszta, majdnem minden �jjel bevizel az �gyba. Soha semmi baleset nem �rte �ket, testi, lelki fogyat�koss�gukat annak k�sz�nhetik, hogy �gy sz�lettek.

   A fi�kb�l �ll� oszt�ly elfoglalta a buszt. �sszevissza �ltek, egym�s k�z�tt nem nagyon alakultak ki bar�ts�gok, majd mindegyik�k mag�nakval� gyerek, nem t�lzottan keresik a m�sik t�rsas�g�t. Riaszt� kin�zet�k ellen�re nagyon rendesek, v�gtelen szeretet�k p�ratlan, csak�gy, mint a seg�t�k�szs�g�k. Az egyik tan�r m�g a buszon is megsz�molta �ket, �s mikor mindent rendben tal�lt, sz�lt a sof�rnek, hogy indulhatnak. A behem�t j�rm� lassan, lusta motorz�g�ssal kapcsol�dott be a vas�rnap reggeli gy�r forgalomba, gyerekzsivaj k�s�ret�ben.

   �tk�zben csak fokoz�dott a l�rma, �lvezettel n�zt�k a m�r j�l ismert v�rosi t�jat, �s minden arcon ott �lt a felh�tlen �r�m. A sof�r egy kazett�t nyomott a magn�ba, �s a hangsz�r�kb�l j�l ismert gyerekdalok csend�ltek fel. Ennek hat�s�ra az �sszes nebul� �nekelni kezdett, m�r ha lehet azt a borzalmas ny�k�g�st, ideges�t� hamis hangokat �neknek nevezni. A tan�rok, �s a sz�l�k egy�tt �r�ltek a gyerekekkel, meghat�dva hallgatt�k a hirtelen sz�letett k�rust. A sof�r is n�ha mosolyogva pillantott bele a t�k�rbe, hogy l�ssa a sz�vszor�t�, �m m�gis �r�mteli l�tv�nyt.

   Egy fi� kekszet vett el� t�sk�j�b�l, �s hangos cs�mcsog�ssal enni kezdte. �t egy m�sik fi� k�vette, kinek batyuj�b�l csipsz ker�lt el�. Azt�n p�ld�jukat egyre t�bb �s t�bb t�rsuk k�vette, az �nekl�s fokozatosan al�bbhagyott, �s zacsk�k cs�rg�se v�ltotta fel.

   Patrik az els� �l�sen foglalt helyet, k�zvetlen a sof�rf�lke m�g�tt. � csokis n�polyit vett el�, de miel�tt hozz�l�tott volna enni, megk�n�lta vele a tan�r n�niket, akik mosolyogva vettek el egy szeletet, mert ilyen �szinte, szeretettel teli k�n�l�st nem szabad elutas�tani. A fi� is megeresztett egy r�vidke mosolyt, �s milli� porszemcs�nyi morzs�t hullajtva bekapott egy n�polyit.

   A busz befordult a cs�nakh�z parkol�j�ba, ahol meglep�en sok hely t�tong �resen. Ez kiss� szokatlan ilyenkor, mert gyereknapon rengeteg oszt�ly szokott idej�nni, sz�rakozni. De ezzel senki nem t�r�d�tt, az a fontos, hogy �k most itt vannak. Kiny�lt a busz ajtaja, el�sz�r az egyik tan�r sz�llt le, majd �t k�vetve a gyerekek is, fegyelmezetten, de kiss� izgatottan csever�szve. Volt, ki a h�t�n cipelte kis t�sk�j�t, �s volt, ki a kez�ben. Sok dolgot nem hoztak magukkal, csak ami sz�ks�ges. M�anyag t�ny�r, ev�eszk�z, r�vidnadr�g, p�l�, tornacip�. Mikor m�r egy l�lek sem volt a buszon, a sof�r bez�rta az ajtaj�t, �s � is az oszt�llyal tartott.

   Vid�man besz�lgetve haladtak a r�t fel�, a sof�r a sor v�g�n kullogott, egy apuk�val besz�lgetve. El�l k�t tan�rn� vezette a kis gyereksereget, mik�zben a k�k �gen egy-k�t kisebb f�tyolfelh� jelent meg. Am�gy kiss� meglep�, hogy az apuk�k t�bben vannak jelen, mint az anyuk�k, igaz, csak eggyel. Az apuk�k k�z�l h�rman d�nt�ttek �gy, hogy elj�nnek gyerek�kkel a r�tre, m�g az anyuk�k csak ketten voltak a tan�rn�k�n k�v�l.

   A r�ten m�anyag sz�kek, asztalok v�rt�k a kir�ndul�kat, melyeket a cs�nakh�z alkalmazottai helyeztek el a nagy f�ves terepen, ahogy azt kor�bban megbesz�lt�k az iskol�val, �s az �nkorm�nyzat illet�kes oszt�ly�val. A gyereknapi helysz�n sz�le felett �gbe ny�l�, vasszerkezeteken vastag, magasfesz�lts�g� k�belek zizegtek. �tl�san futottak �t az idomtalan r�t felett.

   A r�tet birtokba v�ve mindenki letelepedett, v�lasztottak helyet maguknak, az asztalok melletti sz�kekre pakolt�k a t�sk�kat, szatyrokat, h�tizs�kokat. P�r perc eltelt ezzel, mire minden gyerek, �s feln�tt elrendezte dolgait. N�h�nyan m�g ittak egy keveset, majd a tan�rok utas�t�s�ra felsorakozott az oszt�ly. A gyerekek egym�s mellett �llva, mozgol�dva, besz�lgetve v�rt�k, mi fog t�rt�nni. Sejtett�k, hogy j�t�k k�vetkezik, mert szinte mindig ez t�rt�nik gyereknapon. Persze voltak olyan �vek, mikor gyereknapon nem ide j�ttek, hanem vid�mparkba, �llatkertbe, m�zeumba. Most viszont itt vannak, felsorakozva, �s egyik�k se figyel a tan�rokra.

- Gyerekek, figyeljen mindenki!- sz�lt �gika az oszt�lyhoz. A fi�k tekintete r� szegez�d�tt, majd ha lassan is, de befejezt�k a besz�lget�st, �s csendben figyeltek a tan�rra.

- Eb�dig j�tszani fogunk. Mindenki kap egy babzs�kot, �s egyes�vel, ahogy sz�l�talak benneteket, eldobj�tok. Az nyer, akinek a legmesszebbre siker�l dobni.- v�zolta fel �gika az els� feladatot. Bejelent�s�t izgalommal telt nevet�s k�vette, tetszett a gyerekeknek ez a m�sor. Majd a tan�rn� a sz�l�kh�z fordult.

- Megk�rn�k egy apuk�t, aki seg�tene a dob�s lem�r�s�ben.- k�r�s�re azonnal kil�pett egy f�rfi, �s odament hozz�.

- Sz�vesen seg�tek.- mondta mosolyogva a magas, v�kony testalkat� f�rfi, akit Endr�nek h�vnak, �s az � fia is itt van az oszt�llyal.

- Nem kell millim�ter pontosan m�rni. El�g, ha lel�pi a t�vols�got, csak arra k�rem, mindig egyform�t tess�k l�pni, csal�s n�lk�l.- k�rte mosolyogva a tan�rn�.

- Ez term�szetes. Tiszta j�t�k lesz.- adta Endre a megnyugtat� v�laszt.

- Rendben, k�sz�n�m.- h�l�lkodott �gika.

   Csak kett� babzs�k van, de ez �pp el�g. Valika maga el� vett egy pap�rt, melyen az oszt�lyn�vsor �llt, �s sz�l�totta az els� dob�t a vonalhoz, melyet k�zben Endre h�zott a f�ld�n egy kisbalt�val.

   A t�bbi sz�l� k�z�l a f�rfiak fel�ll�tott�k a bogr�cs�llv�nyt, r�akasztott�k a kond�rt, f�t v�gtak az Endr�t�l visszakapott balt�val. A k�t anyuka neki fogott krumplit pucolni, �s a t�bbi egy�b alapanyag el�k�sz�t�s�nek az eb�dhez. Ezekkel az esem�nyekkel kezdet�t vette a gyereknap, mely m�r most, az els� pillanatt�l fogva nagyszer� hangulatban zajlott.

   A cs�nakh�z parkol�j�ba egyre t�bb busz �rkezett, ahogy telt az id�. �jabb oszt�lyok �rkeztek, de �k nem a r�tre mentek, hanem a cs�nakh�z ter�let�n vertek tany�t. Ott komolyabb j�t�kok folytak. Teke, kisp�ly�s foci, l�btenisz, �s asztalitenisz verseny. Csup�n a ker�t�s, �s j� n�h�ny m�ter v�lasztotta el �ket a s�r�lt gyerekekt�l. Sajnos akadt egy-k�t suhanc, akik odaszaladtak a ker�t�shez, �s cs�folni kezdt�k a szellemi fogyat�kos oszt�lyt. A s�rtettek nem figyeltek oda, igyekeztek nem �szrevenni, nem meghallani, de minden igyekezet�k ellen�re eljutottak f�l�kig az �cs�rol� szavak. Nem esett j�l nekik, �s kicsit be is �rny�kolta j�kedv�ket, napjukat, de valahol m�r hozz�szoktak, ugyan�gy, mint ahhoz, ha elmennek valahova kir�ndulni, sokan megb�mulj�k �ket.         

   M�g csak d�l volt, de a v�rost s�r� s�t�t felh� bor�totta be, eltakarva a Napot, ezzel helyet adva a sejtelmes �rnyakkal teli s�t�ts�gnek. Az utc�n j�r� emberek egyre s�r�bben emelt�k agg�d� tekintet�ket az �g fel�, majd l�buk el� n�zve megszapor�zva l�pteiket, igyekeztek min�l hamarabb el�rni biztons�got ny�jt� otthonukat. A sz�l h�tborzongat� s�r� hangot produk�lva s�v�tett az �gbe magasl� h�zak k�z�tt.

Vihar k�zeledik. -gondolt�k az egym�s mellet elhalad� sz�tlan emberek. M�g is volt valami furcsa, valami aggaszt� a hirtelen v�rosra telepedett term�szeti jelens�gben.

Az �t menti kandel�berek f�nye hol kialudt, hol �jra felvillant p�r percre, v�szj�sl� k�l�n�s f�nyj�t�kkal t�ve m�g k�s�rtetiesebb� az egy�bk�nt sem bizalomgerjeszt� k�rnyezetet.

A cs�nakh�z melletti hatalmas f�ves r�ten sem volt r�zs�sabb a helyzet.

A felh�k �gy bes�t�t�tett�k az eget, hogy a madarak azt hitt�k, este van, �s menek�lve b�jtak el a f�k lombjai k�z�tt.

A p�r ezer f�s l�leksz�m� kis telep�l�snek m�r elege volt ebb�l. Ez t�rt�nik minden �vben, a gyereknapon.

 Hi�ba hozz�k ki ide a kicsiket a tan�rok, n�h�ny sz�l� k�s�ret�ben, ez megy m�r �vek �ta, hogy az id�j�r�s t�nkreteszi a gyerekek napj�t. Pedig rengeteg sz�nes programmal szerett�k volna m�latni az id�t, eml�kezetess� tenni a beteg gyerekek sz�m�ra.

Ugyanis a szomor� napot m�g az is be�rny�kolja, hogy nem eg�szs�ges gyerekekr�l van sz�, hanem szellemi s�r�lt, Down-k�ros csemet�kr�l. Sok-sok �gyess�gi vet�lked�, csapat, �s akad�lyverseny szerepelt a napi programok k�z�tt, melynek f�nypontja a nap v�gi tombolasorsol�s lett volna, ahol term�szetesen minden gyerek sorsz�m�t kih�zz�k, senki nem t�vozna �res k�zzel, hogy siker�lm�ny�k lehessen. De az eg�szet kereszt�l h�zta a bar�ts�gtalan, hirtelen j�v� id�j�r�s, mellyel szemben tehetetlen az ember.

 A beteg gyerekek kev�ske vesz�ly�rzettel rendelkeztek, �gy j�szerivel csak tan�cstalanul n�zt�k, ahogy a tan�rok, �s a sz�l�k kapkodva mentik a menthet�t, mikor a viharos sz�l felkapott mindent. D�ltek az asztalok, felborultak a poharak, �d�t�s �vegek. A bogr�cs �llv�ny is �gy csuklott �ssze, mint a colostok, �s a kond�r tartalma s�t�t v�rk�nt ter�lt el a poros f�ben. Ezzel oda az eb�d, �pp most, mikor m�r lassan k�sz�l�dni akartak, megter�teni az asztalokat, kimerni az �telt. Err�l is le van a gond, mivel a sz�l �gy kapta fel a pap�rt�ny�rokat, �s esztelen�l rep�tette mindenfel�, ak�r a h�pih�ket. A feln�ttek kiab�ltak, k�ts�gbe esetten pr�b�lt�k �sszeszedni a gyerekeket, akik csak t�tov�n sz�delegtek a f�ves terepen, azt sem tudva, mit�v�k legyenek. Az a p�r apuka, akik elj�ttek, kettes�vel kapt�k h�nuk al� a beteg kis tanul�kat, �s rohantak vel�k a hossz�k�s, t�bb helyis�gb�l �ll� fah�z terasz�ra, melyet f�ny�tereszt� �vegsz�las hull�mlemez v�d az es� el�l.

   Sz�nni nem akar� zsivaj t�lt�tte be a betonterasz l�gter�t, mindenki mondta a mag��t, �m a sok gyerek besz�de ink�bb kisborj� b�g�s�hez hasonl�tott. A sz�l�k ijedten n�ztek egym�sra, �s igyekeztek �sszesz�molni, hogy megvan-e mindenki. A nevel�k, �s a gyerekek �sszesen vagy h�szan lehettek a teraszon, csapzott hajjal, koszos ruh�ban, melyet a szesz�lyes id�j�r�s var�zsolt percek alatt maszatoss�. Az anyuk�k, apuk�k, �s a tan�rok mind megvoltak, a gyerekek l�tsz�ma k�rd�ses, melyet k�t pedag�gus igyekezett izgatottan �sszesz�molni. Persze nem siker�lt els�re, mindketten m�st sz�moltak, ez�rt neki�lltak m�sodszor, harmadszor, �s negyedszer is. Mikor v�gre siker�lt nekik, �s mindketten ugyanazt az eredm�nyt kapt�k, �tsz�molt�k �t�dsz�r is, ellen�rz�sk�ppen.

   Az egyik t�z emeletes h�z l�pcs�h�z�nak ajtaj�n egy k�z�p magas kiss� teltkarcs� n� l�pett ki az utc�ra. Hossz� barna haj�ba azonnal belekapaszkodott a viharos sz�l. Kab�tja kapucnij�t szorosan fej�re k�t�tte, �s m�g mindenki befel� igyekezett az �t�letid� el�l, � siet�s l�ptekkel elindult a k�zs�gb�l kifel� vezet� utc�n. A mellette elhalad� emberek csod�lkozva n�zt�k a j�l ismert kedves, mindig bar�ts�gos asszonyt. - Pocs�k id�nk van Bettike, sz�l�totta volna meg az egyik szomsz�d, de a n� csak b�lintott egyet a fej�vel �s sz� n�lk�l folytatta �tj�t. Az egyre er�s�d� sz�lnek nekifesz�lve, kavarg� gy�tr� gondolatait�l, �s az aggodalomt�l zih�l� mellkassal pr�b�lt egyre k�zeledni c�lj�hoz. Kint a cs�nakh�zn�l ma tartj�k a s�r�lt, fogyat�kos gyermekek sz�m�ra a gyereknapot. Betti gondolatban visszagondolt arra az id�re mikor a fi�t Patrikot v�rta. Csupa �r�m �s boldogs�g volt minden nap att�l a perct�l fogva, ahogy megtudta, hogy gyereket v�r, az sem zavarta meg �r�m�t hogy fia apja nem v�llalta �ket.  Sz�let�se ut�n azonnal kider�lt, hogy agyk�rosod�ssal sz�letett, �s szellemi fogyat�kosan kell le�lnie eg�sz �let�t. Betti mindent elk�vetett, hogy fia a legteljesebb �letet �lhesse. Ez�rt is engedte el ma az iskola �ltal szervezett gyereknapi rendezv�nyre. Szerette k�z�ss�gbe hordani Patrikot, elvitte, ahova csak tehette, �gy a fi� megszokta az emberek olykor fura tekintet�t, n�ha sajn�lkoz� megjegyz�s�t. Betti nagy igyekezettel vett r�szt a mai program szervez�s�ben. Megtett minden t�le telhet�t, hogy min�l vid�mabb �s sz�nesebb legyen ez a nap gyermek�nek �s a hasonl� fogyat�kkal �l�k r�sz�re. A pedag�gusok t�bbsz�r is k�rt�k, hogy tartson vel�k, k�s�rje el �ket a cs�nakh�zn�l tartott j�t�kos mulats�gra, de most valahogy �gy �sszes�r�s�dtek feje f�l�tt a lak�s k�r�li teend�i, hogy sajn�lattal, de visszautas�totta a megh�v�st.

Most ezerszer megb�nta m�r, hogy nem tartott a pedag�gusokkal, �s azzal a n�h�ny sz�l�vel, akik elv�llalt�k ezt a nem �ppen kis figyelmet ig�nyl� feladatot. Az id�j�r�s szok�s�hoz h�ven most is t�nkre tette a gyerekek mulats�g�t, de Bettit nem ez aggasztotta legink�bb. Valami megmagyar�zhatatlan szorong�s, f�lelem ker�tette hatalm�ba. Mindent els�pr� k�sztet�se volt hogy kimenjen a r�tre, �s saj�t szem�vel gy�z�dj�n meg gyermeke s�rtetlens�g�r�l, s persze seg�ts�g�re legyen mindenben a t�bbi sz�l�nek, pedag�gusnak ebben az �t�letid�ben. M�r csak n�h�ny kertes h�z mellet kell elmennie, �s ki�r a szabadba. A m�skor oly gy�ny�r� naps�t�tte, �de z�ld k�rnyezet most s�t�t, �s visszatasz�t� volt. A sz�l beb�jva kapucnija al� v�szj�sl� hangokat suttogott a f�l�be. Ahogy cs�kkent a t�vols�g a cs�nakh�zhoz vezet� �ton, �gy n�tt Bettiben a f�lelem, �s valami semmihez sem hasonl�that� rossz el��rzet. Az utols� m�tereket m�r szinte futva tette meg, hallva az iszonyatos hangzavart a t�r fel�l.  Ahogy csak b�rt �gy szaladt a hang ir�ny�ba, tork�ban dobog� sz�ve majd kiugrott mellkas�b�l. Az eg�sz �ton tart� �nv�d egyre csak er�s�d�tt benne. - El kellett volna j�nn�m..., minden m�s r��rt volna.

                                          folytat�s --->