FOLYTAT�S - A Bet�tk�nyv 2.r�sz

   Amint oda�rt saj�t ker�t�s�kh�z Andr�s, belgajuh�sz kuty�juk farkcs�v�lva szaladt el�. A fi� bel�pett az udvarra, l�tta hogy a konyh�ban �g a villany. A kutya oda�rt, �s k�r�lugr�lta a fi�t.

- Szia kiskuty�m!- �dv�z�lte Andr�s, �s megborzolta a kutya bozontos fej�t. – Vigy�zz, �ssze ne ugr�lj.- a kutya a h�zig k�s�rte a fi�t.

     R�gi paraszth�zban laktak, a torn�cr�l egyb�l a konyh�ba lehetett l�pni, onnan jobbra-balra ny�lt egy-egy szoba. A bej�rati ajt� ablak�n fenn volt a s�t�t�t� f�gg�ny, Andr�s l�tta �desanyja sziluettj�t, ahogy csendesen tesz-vesz a konyh�ban. A fi� szomor� volt, a s�r�s fojtogatta. �llt egy darabig, azt�n bel�pett. Anyja odan�zett az ajt�nyit�sra.

- �desany�m.- sz�lt halkan a fi�.

- Andr�s.- mondta f�jdalomt�l elgy�t�rt arccal az anya. Egym�s nyak�ba borulva mindkett�b�l kit�rt a s�r�s. P�r m�sodpercig �lltak �gy, f�jdalmukon merengve. Azt�n a fi� ell�pett anyj�t�l, �s megt�r�lte f�j�, �g� szemeit. Az anya csak �gy puszta k�zzel t�r�lte le k�nnyeit. Andr�s levette a kab�tj�t, �s a sarokban l�v� fogasra akasztotta.

- Biztos �hes vagy kisfiam. Mit csin�ljak vacsor�ra?

- Semmi �tv�gyam nincs, nem hiszem, hogy tudn�k enni.- v�laszolt a fi�.

- Andr�s, enni kell. S�t�k toj�st hagym�val, szalonn�val. F�z�k mell� te�t.- mondta az anya, �s v�g�deszk�t, k�t hagym�t, hat darab toj�st vett el�.

- Mi �js�g az iskol�ban?- k�rdezte az anya. Andr�s a konyha k�zep�n l�v� asztaln�l �lt, egy gyuf�sdobozt p�rgetett ujjai k�z�tt, tekintete a semmibe b�mult.

- Ma kaptam meg a gy�szlevelet. A gazdas�gb�l h�vatott fel az igazgat�. Azt �zeni, �dv�z�l, �s m�lyen egy�tt �rez vel�nk. �s addig nem kell visszamennem, am�g el nem int�zem…- Andr�s itt megakadt, majdnem elsz�lta mag�t.

- Mit kell elint�zni?- k�rdezte az anya.

- Semmit, semmit…- ahogy Andr�s kimondta a v�laszt, kopogtak.

- Tess�k!- sz�lt az anya. �va l�pett be, tetszett neki a fi�, de most nem csak ez�rt j�tt.

- J� est�t, szia Andr�s.

- Szia lelkem, ti ismeritek egym�st?

- Csak p�r perce, a vonaton tal�lkoztunk.- v�laszolt mosolyogva �va, majd meg is k�rdezte: - Seg�thetek valamit?

- Jaj lelkem, csak egy egyszer� vacsor�t csin�lok, nem kell seg�teni.- mondta az anya. Odal�pett a l�nyhoz, �s megsimogatta a fej�t.

- Tess�k csak hagyni, sz�vesen megcsin�lom, besz�lgessen nyugodtan a fi�val.- mondta mosolyogva a l�ny. Odal�pett a konyhakredenchez, �s elkezdte pucolni a hagym�t. Az anya le�lt az asztalhoz, �s megfogta a fia kez�t.

- Olyan kedves ez a l�ny, folyton mosolyog, seg�t�k�sz. Tetszik?

- Igen.- felelt mogorv�n a fi�.

- Ami�ta itt laknak, minden nap �tj�n seg�teni. Nem is tudom, mi lenne velem n�lk�le. Ez a mosolyg�s term�szete, ez tartja bennem a lelket. Pont a temet�s napj�n k�lt�ztek ide, a sz�lei is rendes emberek. A k�lt�z�s est�j�n �tj�ttek bemutatkozni. Nem voltak tapintatlanok, nem tudhatt�k, hogy aznap az �n f�rjemet temett�k.

- Hogy t�rt�nt? Hogy halt meg �desap�m?- k�rdezte Andr�s. Az anya nagyot s�hajtott, �s mes�lt:

- Kilyukadt a gyenge gyomorfala, �s valami �r is elpattant. Bels� v�rz�se volt, percek alatt bev�rzett. �jszaka t�rt�nt, semmit nem vettem �szre. Reggel mikor felkeltem, m�r be�llt a hullamerevs�g. �lm�ban t�rt�nt, legal�bb nem szenvedett szeg�nyk�m. Vagy ha fel is �bredt r�, egy-k�t percig tarthatott az eg�sz.

     �va felv�gta a hagym�t.

- Erzsike n�ni, mi lesz vacsor�ra?

- Toj�s hagym�val, szalonn�val. M�r mindent oda k�sz�tettem. F�szert tal�lsz a kredencben.

- K�sz�n�m.- sz�lt a l�ny mosolyogva, �s tov�bb folytatta a dolg�t.

- L�tod milyen rendes? M�g � k�sz�ni meg.

- Igen. Nekem is tetszik az �lland�an mosolyg� term�szete.- mondta Andr�s.

- Mi �js�g az iskol�ban?- k�rdezte ism�t az anya.

- Minden a r�gi. Tal�n f�l�vkor emelik az �szt�nd�jat. A gyenge tanul�knak t�bbet, �gy akarj�k �ket �szt�n�zni, hogy tanuljanak. – a konyh�ban pir�tott szalonna �s hagyma illata terjengett. Andr�s a l�nyra n�zett, aki h�ttal �llt neki. Ekkor pont a l�ny is h�tran�zett, tekintet�k tal�lkozott. �va mint mindig, most is mosolygott. A fi� zavarba j�tt, �s elkapta tekintet�t m�s ir�nyba. �va visszafordult, �s szorgalmasan verte habosra a toj�st egy vill�val.

- Kisfiam, haragszol az �lt�ny miatt?

- Az �lt�ny!- ki�ltott fel Andr�s �gy, hogy anyja megijedt. K�t kez�t az asztalra tette, �s az �lt�ny sz� hallat�n majdnem felugrott, mint akit �ram�t�s �rt. Azt�n agya hirtelen kapcsolt, elj�tszotta a nyugodtat, mintha minden rendben lenne.

- Dehogy haragszom, majd vesz�nk m�sikat. Most az �lt�ny �rdekel legkev�sb�.- Andr�s megd�bbent. Az ember ilyen sim�n tud hazudni, ha r� van k�nyszer�lve? Agya ezt a v�laszt dobta: - Igen.

     �va t�ny�rokat, ev� eszk�z�ket tett az asztalra, egy m�anyag kis kos�rban szeletelt kenyeret, poharakat, egy kancs� te�t, �s v�g�l a vacsor�t.

- J� �tv�gyat.- mondta mosolyogva.

- K�sz�nj�k t�nd�rk�m.- mondta az anya. – Szedj�l fiam.- Andr�s csak �lt. �gy �rezte, b�rmit tudna most csin�lni, csak enni nem. �va odal�pett mell�, szedett neki a toj�sb�l, majd viccesen megjegyezte: - �gy l�tszik, a fiatal�r ig�nyli, hogy egy asszony, net�n egy feles�g kiszolg�lja. Vagy att�l f�lsz, hogy megm�rgezlek?- Andr�s hatalmas b�nata ellen�re is mosoly jelent meg az arc�n. Nem felh�tlen mosoly, de az�rt mosoly, �s ez �va m�ve. M�g ilyen helyzetben, ilyen lelki�llapot� ember arc�ra is mosolyt tud csalni.

- H�t rem�lem fiam, egyszer bek�tik a te fejedet is.- mondta az anya.

- N�k…- mondta a fi�. – Ink�bb egy�nk.

- Egy�l te is lelkem.- k�n�lta �v�t az anya.

- K�sz�n�m, de nem vagyok �hes. Ink�bb csak egy b�gre te�t inn�k.

     Andr�s m�la undorral kapta be az els� falatot. Semmi �tv�gya nem volt, csak az�rt k�stolt bele az �telbe, �va nehogy s�rtve �rezze mag�t.

„- H�t ez meg micsoda?”- k�rdezte mag�ban. „- Ez isteni, ez fens�ges! Ilyen finomat m�r r�gen ettem. Ez nagyon finom. H�t ez a l�ny egy t�nem�ny!”- �s Andr�s azon vette �szre mag�t, hogy t�ny�rj�ra szedi a repet�t.

- �zlik?- k�rdezte �va.

- �h�m!- h�mm�g�tt teli sz�jjal a fi�.

- Egy�l csak kisfiam.- mondta az anya, �s most � is mosolygott.

     Vacsora ut�n �va elmosogatott. Ut�na m�g sok�ig besz�lgettek h�rmasban. �gy tudta meg Andr�s, hogy �va varr�n�, a szomsz�d v�rosban dolgozik, �s amikor a vonaton tal�lkoztak, akkor pont a munk�b�l j�tt haza.

- Holnap szeretn�m megn�zni �desap�m s�rj�t.- mondta Andr�s.

- Jaj kisfiam, pont holnapra v�rom az �llatorvost. Nem tudok veled kimenni.- sop�nkodott az anya.

- �n sz�vesen kimegyek veled.- aj�nlkozott fel �va.

- Nem dolgozol holnap?- k�rdezte Andr�s.

- Holnap szombat. Dolgozhatn�k v�g�l is, de h�la Istennek nem kell t�l�r�zni.

- �s mikor tudn�nk indulni?

- Reggel megetetem az �llatokat, elszaladok boltba, �s tal�n kilenc �ra k�r�l indulhatunk.

- Az j� lenne.- mondta Andr�s. – Akkor megbesz�lt�k?

- Igen, de azt hiszem �n m�r megyek is haza. M�g otthon is van egy kis dolgom.- �va elk�sz�nt, Andr�s kik�s�rte a kapuig.  Visszafele menet a h�zhoz a fi� elt�prengett: - Ez a l�ny este gond n�lk�l bej�tt hozz�nk, pedig a kutya nincs is megk�tve. H�t igen, �va m�g Wolfnak is tetszik.

 Andr�s �jszaka felriadt. Nem volt r�m�lma, egy hang �bresztette fel. Szob�ja nem volt teljesen s�t�t, a telihold �tvil�g�totta az ablakon l�v� s�t�t�t� f�gg�nyt. Hanyatt fek�dt, de nem b�rt megmozdulni, mintha leb�nult volna. Sz�lni sem tudott, csak magatehetetlen�l fek�dt. A szoba k�zep�n apja lebegett, h�sz-harminc centire a padl�t�l. � �bresztette fel Andr�st, mert mondanival�ja volt a sz�m�ra. Az apa meztelen volt, l�tszott v�gtagjain�l a v�g�s, a v�res nyom. T�rzs�n is l�tszott hogy fel lett n�gyelve. Nyaka k�r�l is ott �ktelenkedett a b�rd okozta v�g�s. Arca viszont tiszta, meglep�en fiatalos volt. Szemei gyeng�n vil�g�tottak. Nem akarta fi�t megijeszteni, Andr�s m�gis megijedt a l�tv�nyt�l. Az apa megsz�lalt, hangja halk, �s t�voli volt, enyh�n visszhangzott.

- Fiam, minden �j s�r �res. A malacok nem tehetnek semmir�l. Aki frissen van eltemetve, megeszik a malacok. Minden �j s�r �res! Der�tsd ki az igazs�got! �s most aludj fiam!

Andr�s szeretett volna apj�hoz sz�lni, de egy hang nem j�tt ki a tork�n. Szemh�jai �gy elnehez�ltek, hogy k�ptelen volt nyitva tartani. M�r nem f�lt. Szerette volna apj�t megk�rni, mondja el konkr�tan mire gondol, mit jelent ez az eg�sz, de semmif�le kommunik�ci�ra nem volt k�pes. S�r�n pislogott, �rezte, hogy pillanatokon bel�l elalszik. M�g l�tta apj�t, ahogy lassan elhalv�nyul, �tl�tsz� teste kezd elp�rologni, felsz�v�dni, mint a k�d, azt�n Andr�s m�ly �lomba zuhant.

     Reggel �desanyj�val megetett�k az �llatokat, ut�na �k is megreggeliztek. Egy igazi parasztember addig nem eszik, am�g nem adott enni az �llatoknak. Nem nagyon besz�lgettek, mindketten csendben tett�k a dolgukat. Andr�s nem is b�nta, az �jszakai dolog j�rt a fej�ben. Igaz volt, vagy csak �lmodta? Nem, nem �lom volt, megt�rt�nt. El�bb-ut�bb el kell mondani valakinek, mert ebbe bele fog �r�lni. Vagy ha elmondja, akkor fogj�k �r�ltnek tartani, �s akkor ir�ny a gumiszoba. Biztos, hogy �desanyj�nak soha nem fogja elmes�lni. Lehet hogy n�la is megjelent �jjel a n�hai? Nem k�rdezi meg, majd figyel, �s kik�vetkezteti.

     A reggeli alatt folyamatosan figyelte anyj�t felt�n�s n�lk�l, de semmi furcs�t, nyugtalans�got, szokatlant nem l�tott rajta. Lehet, hogy n�la nem is jelent meg n�hai f�rje. Csak elmondan�, ha megjelent volna. Majd  beavatja �v�t, faggassa ki Erzsike n�nit, hogy �lmodott-e �jjel valamit. Igen, ez lesz a legjobb. De hogy �jjel apja szelleme megjelent, azt nem fogja elmondani a l�nynak. Egyenl�re nem.

                                                          6.

     Pontban kilenc �rakor kopogtak, �va �rkezett meg.

- J� reggelt, szia Andr�s.- csilingelt a l�ny hangja.

- J� reggelt lelkem.- k�sz�nt az anya.

- Szia.- k�sz�nt Andr�s is. �va becsukta az ajt�t, �s meg�llt. Aranyosan pislogott, �s mosolygott. - Mehet�nk?- k�rdezte Andr�st�l.

- Persze.- sz�lt a fi�. Odal�pett a fogashoz, hogy felvegye a kab�tj�t, k�zben egy k�rd�st int�zett anyj�hoz.

- �desany�m, megn�zted az �lt�ny zsebeit, miel�tt kimostad?

- Dehogy mostam ki, ap�dat temett�k el benne. Nem n�ztem meg a zsebeit. Mi�rt n�ztem volna? Ugye nem tett�l bele semmit?

- �, persze. V�letlen�l �sszekevertem. Nem tudom, hogy juthatott eszembe a mos�s.- felelt Andr�s.

- Meg�rtem fiam, t�ls�gosan zaklatott a lelked.- Andr�s k�zben felvette a kab�tot, �s anyj�hoz l�pett.

- Akkor majd j�v�nk.- mondta, �s homlokon cs�kolta anyj�t.

- J�l van gyerekek, menjetek csak.- Andr�s nagyon j�l tudta, hogy az �lt�ny nem lett kimosva. De azt m�gsem mondhatta anyj�nak, hogy: "- Rem�lem, megn�zted az �lt�ny zsebeit, mert benne volt a bet�tk�nyvem. Ha nem, akkor most k�tsz�zezer forint a f�ld alatt rohad."- ha ezt mondja, anyja biztos guta�t�st kap. Musz�j volt ezt a mos�s hist�ri�t kital�lni.

     Percekig gyalogoltak n�m�n a temet� fel�, majd �va megsz�lalt.

- Mindig ilyen sz�tlan vagy?

- Nem, csak f�lek, hogy t�ls�gosan el�rz�keny�l�k, ha megl�tom �desap�m s�rj�t.

- Ebben semmi rossz nincs Andr�s. K�nnyen lehet, hogy �rzelmeid legy�zik f�rfi b�szkes�gedet.- mondta a l�ny.

- Igen, k�nnyen lehet.- nyugt�zta a fi�. - Nagyon sietsz �va?

- Nem sietek. Van otthon dolgom, de az megv�r. Meg van besz�lve, hogy a d�lel�tti id�m erre van sz�nva, hogy kij�v�k veled a temet�be.

- Majd szeretn�k vir�got venni. Nem akarok �res k�zzel oda�ll�tani.

- Mes�ln�l �desap�dr�l?- k�rdezte a l�ny.

- Mes�lni...- t�n�d�tt Andr�s. - Persze, mes�lek.- egym�s mellett mentek az �ton, begombolt kab�ttal, zsebre dugott k�zzel. Borult volt az �g, f�jt a sz�l, �s Andr�s mes�lt: - Ap�m nagydarab ember volt, t�lem magasabb, �s s�lya is m�zsa felett. Olyan vastag volt a keze, mint az �n l�bam. Fekete haj�, de er�sen kopaszod�, bajuszos, igazi parasztember. Reggelt�l estig tudott dolgozni, nem lehetett megszak�tani. R�gen nagyon ivott, sajnos nyugodtan mondhatom, hogy alkoholista volt. Szinte nem is evett, csak az a h�lye p�linka. �gy itta, mintha az �let vize lenne. De �desany�mat, �s engem soha nem b�ntott. Sem tettlegesen, sem szavakkal. Akkor hagyta abba az iv�st, mikor �desany�m m�r v�l�ssal fenyeget�z�tt. De m�r k�s� volt, mert a t�lzott alkoholfogyaszt�st�l gyomorfek�lye lett. Inni abszol�t nem lett volna szabad neki, �s er�s, neh�z, f�szeres �teleket sem ehetett. De sajnos nem nagyon tudta meg�llni. Ny�ron, pont a sz�let�snapomon rosszul lett. Azt�n r� k�t h�napra meghalt.- Andr�s elhallgatott, a k�nnyeivel k�szk�d�tt.

- Nagyon sajn�lom.- mondta �va. A fi� nem v�laszolt semmit. Ism�t hossz� percekig mentek n�m�n az �ton. Fej�k felett a magasban egy varj�csapat k�rog� zenebon�val hirdett�k a t�l k�zeledt�t. De �k ezt nem hallott�k, Andr�st a kegyetlen val�s�g k�nozta, �va pedig megpr�b�lt egy�tt �rezni vele.

     A temet� a v�ros sz�l�n volt, ahol m�r nem nagyon vannak h�zak. Az egyik ilyen v�ros sz�li h�zn�l van egy vir�gbolt, ide bementek. A bolt nem volt valami nagy, tele mindenf�le v�gott, �s cserepes vir�ggal, koszor�kkal, �s mindennel, ami egy vir�gboltba kell. A h�zn�l a Het�nyi csal�d lakott, �k nyitott�k annak idej�n a boltot. A csal�df� m�r r�gen elhagyta �ket, az anya, Ildi n�ni egyed�l nevelte fel k�t l�ny�t, Ildit, �s T�nd�t. A k�t l�ny k�z�l Ildi volt az id�sebb, de most �pp T�nde volt a boltban. Nem egy vil�gsz�pe, de aranyos, j� alak� n�. L�tszott rajta, hogy m�dos csal�d sarja, csinosan volt fel�lt�zve, �s mindig jobb, szebb ruh�kban j�rt, mint a v�ros t�bbi lak�ja.  Andr�s bemutatta a k�t l�nyt egym�snak. T�nde h�rom �vvel volt id�sebb a fi�t�l, gyerekkorukban rengeteget j�tszottak, egy�tt n�ttek fel. T�nde r�szv�tet nyilv�n�tott a fi�nak. Andr�s megk�sz�nte, �s vett egy nagy csokor vir�got. �va is vett h�rom sz�l szegf�t. A Het�nyi l�nyok k�z�l Ildi m�r f�rjn�l volt, T�nd�nek m�g csak udvarl�ja, de �va ezt nem tudta.

     A temet�ben ott �lltak a s�rn�l. Andr�s let�rdelt.

- Szervusz �desap�m.- mondta, �s a csokrot elhelyezte a s�ron, ami m�r meg volt tiszt�tva a sok koszor�t�l, hervadt vir�gokt�l, amik temet�skor ker�ltek r�. Andr�s hirtelen elkapta a mellette �ll� l�nyt, �tkarolta l�bait, fej�t a l�ny combj�nak nyomta, �s kit�rt bel�le a s�r�s. Keservesen, hangosan zokogott, amit �va l�ba, �s kab�tja eltomp�tott. �va nem sz�lt semmit. Egyik kez�ben a vir�gok voltak, m�sik kez�vel a fi� fej�t simogatta. Andr�snak j�l esett a simogat�s, s�r�sa fokozatosan enyh�lt. Mikor m�r teljesen elm�lt, fel�llt, �s elfordult. Megt�r�lte szemeit, �s visszafordult a l�nyhoz.

- Bocs�ss meg k�rlek, ne haragudj r�m.

- Nincs mit megbocs�tanom.- mondta �va, majd leguggolt, �s � is elhelyezte a vir�gokat a s�ron. P�r m�sodpercig guggolt, keresztet vetett, �s fel�llt. Egym�s mellett �llva n�zt�k a s�rt, majd Andr�s let�rdelt, �s meggy�jtott egy m�csest. Ekkor �v�nak felt�nt valami.

- Andr�s, ti sv�bok vagytok?- a fi� a k�rd�st�l meglep�d�tt.

- Dehogy vagyunk sv�bok. Magyarok vagyunk. Hogy juthatott ilyen az eszedbe?

- N�zd csak a fejf�t!- mutatta a l�ny. Andr�s a fejf�ra n�zett, �s megd�bbent. Ekkor esz�be jutottak halott apja szavai: " Minden �j s�r �res!"- �s hirtelen f�lrekapta fej�t, mint aki egy hatalmas pofont kapott. P�r pillanatra meg is sz�d�lt, pislog�sa s�r�, zavaros volt.

- J�l vagy?- k�rdezte �va. A hirtelen j�tt k�bulat pillanatok alatt elm�lt Andr�sr�l.

- Igen, j�l vagyok.- v�laszolta, majd megfogta �va k�t v�ll�t, �s m�lyen a szem�be n�zett.

- Meg kell �g�rned, hogy amit ma itt l�tt�l, azt soha senkinek nem mondod el.

- �g�rem.- pislogott �rtetlen�l a l�ny. Andr�s mag�hoz h�zta, �tkarolta, �s most � simogatta �va fej�t.

- K�sz�n�m, k�sz�n�m.- h�l�lkodott a fi�. �va nem v�laszolt, n�m�n �llt, �s �tkarolta Andr�s derek�t. P�r m�sodperc ut�n elengedt�k egym�st. Andr�s odal�pett a fejf�hoz. Az �reg Jan� s�rrabl�skor elk�vetett egy hib�t. A s�t�tben ford�tva sz�rta le a fejf�t. A felirat nem a s�rra, hanem h�trafel� n�zett. Ez a sv�bokn�l szok�s, �s tal�n m�g a szerbekn�l. Ez�rt gondolhatta azt �va, hogy Andr�s�k sv�bok. A fi� kih�zta a fejf�t a f�lb�l, �s megford�totta. Nagyot s�hajtott, majd �v�ra n�zett. - Mehet�nk.

     Hazafel� menet, �va megk�rdezte:

- Ha magyarok vagytok, hogyhogy ford�tva volt lesz�rva a fejfa?

- Jobb ha elfelejtesz mindent, amit ap�m s�rj�n�l l�tt�l. Ezt soha senki nem tudhatja meg. F�leg any�m nem.

- Nyugodj meg, nem mondom el senkinek.- felelt a l�ny.

- Rendben. Legk�zelebb, ha �tj�ssz hozz�nk... nem, nem, m�g ma gyere �t, �s k�rdezd meg �desany�mat, hogy �jjel �lmodott-e valamit.

- Rendben, de...- sz�lt volna �va, de a fi� bel� fojtotta a sz�t.

- Ne f�lj, mindent elmes�lek, hogy meg�rtsd, mir�l van sz�, ha itt lesz az ideje.

- B�zhatsz bennem Andr�s.- felelt a l�ny. Tele volt k�rd�sekkel, �s ami a legjobban �rdekelte, azt meg is k�rdezte.

- Van bar�tn�d?

- Nincs.- v�laszolt Andr�s.

- T�nd�t r�g�ta ismered?

- Kit?

- T�nd�t, a vir�gboltost.

- Ja, igen. Egy�tt n�tt�nk fel.

- �s tetszik neked?

- Nem rossz n�.- mondta a fi�.

- Ez salamoni v�lasz volt.

- Igen, tetszik.

- Szebb, mint �n?

- Jaj �va! Mi�rt kell ilyeneket k�rdezni? Nem v�lthatn�nk t�m�t?

- Bocs�ss meg, ha tolakod� voltam. Nem lett volna szabad ilyeneket k�rdezni.

- Semmi baj. -v�laszolt Andr�s.

     Csendesen ballagtak hazafel�. �v�ban �bredezni kezdett a f�lt�kenys�g. Egyszer csak gondolt egyet, �s belekarolt Andr�sba. A fi� semmi pozit�v jellel nem reag�lt, de nem is ellenkezett.

     A v�rosban nagyr�szt f�ldutak voltak. Szerencs�j�k, hogy fagyos a f�ld, am�gy bok�ig �r� s�rban kellene dagony�zniuk. Andr�s er�sen gondolkozott. Tudta, hogy valami nincs rendben apja k�r�l. Ennyi negat�v jel nem lehet v�letlen. De ha minden igaz, akkor itt valami borzalom t�rt�nt. El is hessegette a gondolatot, majd este megpr�b�lja �sszerakni a k�pet, amikor m�r nyugalom van, �s senki, semmi nem zavarja. Arccal el�re n�zett, de szemles�tve, felt�n�s n�lk�l n�zte a t�le m�sf�l fejjel alacsonyabb l�nyt. �va arc�n most csak pici mosoly volt, arc�t cs�pte a hideg. Meg�rezhette, hogy a fi� figyeli �t, mert feln�zett.

- Megb�ntad hogy elj�tt�l velem?- k�rdezte Andr�s.

- Nem, csak f�zom.- felelt �va.

- Ha gondolod, felmeleg�telek egy kicsit.- mondta Andr�s, majd v�laszt sem v�rva �t�lelte a l�nyt, �s a l�ny is �t. Andr�s k�t k�zzel d�rzs�lni, simogatni kezdte �va h�t�t. A l�ny el�gedetten nyomta arc�t a fi� mellkas�hoz. J�l esett neki a simogat�s, kellemes meleg futott �t eg�sz test�n. �rezte, hogy Andr�s az a fi�, aki mellett biztons�gban �rzi mag�t, �s akivel j� egy�tt lenni. Andr�s abbahagyta a simogat�st. P�r pillanatig n�zt�k egym�st, majd hosszan cs�kol�ztak. A cs�k ut�n folytatt�k �tjukat hazafel�. �va m�g szorosabban karolt a fi�ba, m�r nem f�zott.

     �szre sem vett�k, hogy szinte m�r otthon vannak. Abban az utc�ban j�rtak, ahol laknak.

- �va, ne felejts el �tj�nni, megk�rdezni �desany�mat.

- Nem felejtem el. De mi�rt olyan fontos ez?

- Ne k�rdezz most semmit. Mindent el fogok mes�lni idej�ben. Szia.- mondta Andr�s, �s gyors l�ptekkel sietett haza. �va n�m�n n�zte a t�volod� fi�t.

     A ny�l �sszefutott Andr�s sz�j�ban, mikor bel�pett a konyh�ba. H�sleves, �s r�ntott h�s illata t�lt�tte be a leveg�t.

- K�sz az eb�d kisfiam, gyere, egy�l.- k�rte anyja. Andr�s levette kab�tj�t, kezet mosott, �s oda�lt az asztalhoz, ahol m�r egy porcel�nt�lban g�z�lg�tt a forr� leves. B�r m�g csak tizenegy �ra volt, neki�lltak eb�delni. A leves ut�n r�ntott csirkecomb, �s r�ntott csirkemell volt, krumplip�r�vel, savany�s�ggal. Andr�s �gy degeszre ette mag�t, hogy a desszertb�l, a lekv�ros bukt�b�l m�r nem is k�rt. Eb�d ut�n hosszan besz�lgettek az asztaln�l �lve. Andr�s elmes�lte, hogy vett egy nagy csokor vir�got, hogy �va is vett p�r sz�l vir�got, �s hogy besz�lgetett T�nd�vel. Ut�na az anya mes�lt, hogy majd tavaszt�l fogad napsz�mosokat a f�ldekre. A h�z k�r�li munk�t m�g gy�zi egyed�l, de a f�ldekre napsz�mos kell, hogy boldoguljon.

     A besz�lget�st kopog�s zavarta meg. �va l�pett be szok�sos udvarias k�sz�n�s�vel, aranyos mosoly�val.

- �va, te m�r itt vagy?- k�rdezte Andr�s meglep�dve. - Te nem eb�delsz?

- M�r rendbe is tettem a konyh�t, sz�leim lepihentek. N�zz csak az �r�ra.- mutatta a l�ny. Andr�s a fali�r�ra n�zett.

- �risten! M�r 13.30! J�l elbesz�lgett�k az id�t.- csod�lkozott a fi�. Igen, tal�n most volt az els� alkalom, hogy nyugodtan, gondtalanul tudtak besz�lgetni, mintha minden rendben lenne. Nem csoda, hogy elszaladt az id�. Andr�s fel�llt az asztalt�l.

- Kiviszem Wolfnak a csontokat, �s megetetem a t�bbi �llatot is.

- J�l van kisfiam, menj csak.- nyugt�zta az anya. Andr�s egy t�ny�rra gy�jt�tte a csontokat, �s kiment. Az anya, �s �va leszedt�k az asztalt. �va neki�llt mosogatni, az anya elrakta az �telt, �s vissza�lt az asztalhoz.

- Erzsike n�ni, tetszett valami sz�pet �lmodni �jjel?- k�rdezte �va.

- �lmodni...- t�n�d�tt az anya. - Nem �lmodtam semmit. Mi�ta meghalt az uram, �lmatlan �jszak�im vannak.

- Jaj, ne tess�k haragudni.- sajn�lkozott a l�ny.

- Dehogy haragszok lelkem. Nem is tudom, mi lenne velem n�lk�letek. Tetszik neked a fiam?- �va kez�ben meg�llt a t�ny�r, �s a mosogat�szivacs. Erre a k�rd�sre nem sz�m�tott.

- K�telez� v�laszolni?- k�rdezett vissza.

- Semmi se k�telez� lelkem.

- J�k�p� fi�. Igen, tetszik.

- Sz�lj r�m nyugodtan, hogy te v�nasszony, mit k�v�ncsiskodsz? Semmi k�z�d hozz�!- mondta az anya.

- Ilyent viccb�l se tess�k mondani. Maga nem �reg, �s f�leg nem v�n.- v�laszolt �va. K�zben v�gzett a mosogat�ssal, csak p�r t�ny�r, �s ev�eszk�z volt.

- Tudod lelkem, szeretn�m meg�lni, hogy a fiam tal�l egy j�raval� feles�get, aki a gondj�t viseli. Nem akarom azt, hogy egyedf�l �ljen. Ha meg�lem az esk�v�j�t, nyugodtan halok meg.- �br�ndozott az anya. K�zben �va is oda�lt az asztalhoz.

- Biztos �gy lesz Erzsike n�ni. Andr�s sz�p fiatalember, biztos tal�l mag�nak feles�get.- �va arc�n cinkos mosoly jelent meg. Esz�be jutott a cs�k, amit hazafel� a temet�b�l Andr�st�l kapott. "- M�r megtal�lta, Erzsike n�ni."- gondolta, de nem mondta el az any�nak.

- Biztos?- k�rdezte az anya. - Csak az biztos, ami elm�lt. A jelen, �s a j�v� bizonytalan.

     Andr�s l�pett be, v�gzett az etet�ssel. A t�ny�rt, amiben kivitte a csontokat, �va elvette t�le, �s elmosogatta.

- �n lepihenek egy kicsit gyerekek.- mondta az anya, �s elvonult a szob�j�ba. A fiatalok is bementek a leg�nyszob�ba.

     �va le�lt az �gyra.

- Na, mi van? Megk�rdezted?- k�rdezte t�relmetlen�l Andr�s.

- Igen. Nem �lmodott semmit. Azt mondta, mi�ta �desap�d meghalt, �lmatlan �jszak�i vannak.

- J� neki.- mondta Andr�s.

- Hogy mondhatsz ilyent?!- k�rdezte a l�ny.

- Hogy mondhatok ilyent?!- t�rt ki a fi�b�l. - �gy mondhatok ilyent, hogy nekem �desap�m hal�la �ta r�m�lmaim vannak.- Andr�s izgatottan j�rt fel-al� a szob�ban.

- Nyugodj meg.- k�rte a l�ny. Elkapta Andr�s kez�t, �s odah�zta maga mell� az �gyra. Nem engedte el, gyeng�den simogatta.

- Mes�lj, milyenek ezek a r�m�lmok?- k�rte Andr�st.

- Mes�lek, de nem most. V�ltsunk ink�bb t�m�t.- javasolta Andr�s.

- Rendben.- egyezett bele �va. - Holnap mit csin�lsz?

- Reggel megetetem az �llatokat, azt�n d�lig pihenek, azt hiszem.

- Andr�s, most �n szeretn�lek megk�rni valamire. Elj�ssz velem holnap a piacra?

- Holnap vas�rnap, nincs piac.- v�laszolt a fi�.

- Nem ide, a szomsz�d v�ros piac�ra. Any�mnak szerd�n lesz a sz�linapja, szeretn�k venni neki valamit.

- Elmehetek, legal�bb n�zek magamnak valami �lt�nyt.

- T�nyleg, mi ez az �lt�nyhist�ria?- k�rdezte �va.

- H�t, szomor�, szerencs�tlen dolog ez...- mondta Andr�s. Nagyot s�hajtott, �s mes�lni kezdett: - A tizenhetedik sz�let�snapomra kaptam egy csodasz�p s�t�tk�k franciab�rsony �lt�nyt, feh�r selyeminggel, fekete csokornyakkend�vel. Ritka, dr�ga darab, ilyent nem kapni minden piacon. Tegnap d�lel�tt kaptam meg a levelet, amiben any�m meg�rta �desap�m hal�l�t, �s azt, hogy az �lt�ny�mben temett�k el. Ez m�g nem is volna gond. A probl�ma az, hogy a zak� bels� zseb�be tettem a bet�tk�nyvemet. Eml�kszel? Ma reggel megk�rdeztem �desany�mat, hogy mos�s el�tt megn�zte-e a zsebeket.

- Ez nem lehet igaz.- borzadt el a l�ny. - Igen, eml�kszem. Azt mondta Erzsike n�ni, hogy nem mosta ki, hanem �desap�dat temett�k el benne. �s... �s... nem n�zte meg a zsebeit. Ez azt jelenti...?

- Igen, azt jelenti.- mondta Andr�s. - K�tsz�zezer a f�ld alatt rohad.- a l�ny a d�bbenett�l sz�lni sem tudott. Andr�s folytatta: - Az igazgat� ez�rt engedett haza. Azt mondta, exhum�lni kell a s�rt. De ezt �desany�m soha nem tudhatja meg.

- Ezt nem lehet titokban tartani.- mondta �va. - M�gis, hogy akarod?

- Mag�nakci�ba kezdek.

- Andr�s, ez t�rv�nyellenes! Nem szabad!

- Nem �rdekel. Nem akarom any�mat egy h�lye bet�tk�nyv miatt t�nkretenni.

- De Andr�s!

- �g�rd meg, hogy soha senkinek nem mondod el!- �va tan�cstalanul n�zett.

- Na ide figyelj!- sz�lt Andr�s. - Ha b�rkinek is elmondod, esk�sz�m az �l� Istenre, hogy pokoll� teszem az �leted!

- Dehogy mondom el.- mondta sajn�lkozva a l�ny, �s �tkarolta Andr�s nyak�t. - B�zz bennem.- mondta a fi�nak, majd k�t k�zzel megfogta az arc�t. Egy darabig n�zt�k egym�st, �s cs�kol�zni kezdtek. A cs�k ut�n csak ennyit mondott a fi�nak:- Szeretlek.

- Tudom, te nem vagy olyan l�ny. B�zom benned.- mondta Andr�s. Eld�ltek az �gyon, szenved�lyesen simogatt�k, cs�kolgatt�k egym�st. A ruhadarabokt�l �szrev�tlen�l szabadultak meg. Megsz�nt sz�mukra a vil�g, csak egym�s forr�, izgalomt�l remeg� test�t �rezt�k. Ellen�ll�s n�lk�l megadt�k magukat a szeretkez�s gy�ny�reinek.

                                                          7.

     Vas�rnap f�l t�z k�r�l a szomsz�d v�ros v�g�llom�s�n �va �s Andr�s lesz�lltak a buszr�l. Sz�p id� volt, a Nap s�t�tt, nem volt hideg. A k�t fiatal k�zen fogva ment a buszr�l lesz�ll� emberekkel a piac fel�.

- Tudod, m�r mit akarsz venni?- k�rdezte Andr�s.

- H�t, tal�n valami sz�p ruh�t, vagy �kszert.

- �n is megbesz�ltem �desany�mmal, hogy vesz�nk valami aj�nd�kot anyuk�dnak.

- Igaz�n nem kell.- mondta a l�ny.

- Csend!- sz�lt Andr�s. - Ellenkez�st nem t�r�k, err�l �gysem tudsz lebesz�lni.

- H�t j�, megadom magam.

- Nagyon helyes, ezt m�r szeretem.- mondta Andr�s, �s sz�jon cs�kolt�k egym�st.

     A piac ugyanolyan volt, mint amikor az �reg Jan� is itt j�rt. K�t hossz�, egym�ssal szemben l�v�, v�get nem �r� ponyvas�tor sor, k�z�tte h�mp�lyg� embert�meg, b�r most nem voltak t�l sokan. Az igazi piac szombaton van. Vas�rnap is ugyan�gy kint van minden �rus, de a j�n�p nagy r�sze szombaton v�gzi el a nagybev�s�rl�st. �va �s Andr�s elmentek a piac v�g�re, �s onnan visszafel� haladva kezdtek n�zel�dni, keresg�lni.

     �va odament az egyik standhoz. N�i ruh�k voltak sz�pen elrendezve a pulton. N�zel�d�tt, minden ruha nagyon tetszett neki. A standdal szemben �kszeres volt.

- Dr�g�m, m�g te v�lasztasz ruh�t, �n addig megn�zem az �kszereket.- sz�lt Andr�s.

- J�l van �des, menj csak.- v�laszolt �va.

     Andr�s p�r l�p�ssel �ts�t�lt az �kszereshez. Volt itt minden. Nyakl�nc, karl�nc, bokal�nc, gy�r�, f�lbeval�, med�l, brosst�, nyakkend�t�, m�g grav�roztatni is lehetett. Az elad� egy negyven �v k�r�li cig�nyn� volt. Piros, feszes nadr�gban, b�, tarka, sz�nes ingben. Nem kicsi, �s nem is t�l nagy mellei a b� ing alatt is l�tszottak. Nem volt rajta melltart�, de mellei t�k�letesen �lltak a hely�k�n. "- Nem rossz."- gondolta Andr�s. "- Tal�n m�g bugyi sincs rajta". A sz�k piros nadr�g t�k�letesen fesz�lt a cig�nyn� form�s fenek�n.

- Mi tetszik sz�pfi�?

- Egy p�r arany karikagy�r�t szeretn�k k�s�r�gy�r�vel.- mondta Andr�s.

- H�ha. Hamar bek�tik a fejed sz�pfi�.- mondta a n�. - K�r hogy nem �n vagyok.

- K�r.- mondta Andr�s. - Majd tal�n a k�vetkez� �let�nkben.

- Ok� sz�pfi�, v�rni foglak.

- Halkabban.- k�rte Andr�s. - Ott van szemben a p�rom.- ebben a pillanatban �va mosolyogva h�tran�zett Andr�shoz.

- Sz�p l�ny, gratul�lok.- mondta a cig�nyn�.

- K�sz�n�m.- v�laszolt b�szk�n Andr�s. Az �kszeres el�vett egy csom� szebbn�l szebb gy�r�t.

- Tess�k sz�pfi�, v�logass.

Andr�s kiv�lasztotta a k�t legszebb karikagy�r�t, �s egy k�s�r�gy�r�t. A kisebbik karikagy�r�be ezt grav�roztatta: " T�lem Neked 1982. okt�ber 28." V�g�l fizetett, �s a kis �kszeres dobozt zsebre tette.

- Sok boldogs�got!- k�v�nta a cig�nyn�.

- K�sz�n�m!- felelt Andr�s, �s visszament �v�hoz.

                                                       folytat�s --->